A Késmárki Fehérvíz-völgy (Dolina Kežmarskej Bielej vody) a Magas-Tátra déli oldalának legkeletibb és egyik legkiterjedtebb völgyrendszere. Több mint 8 km hosszan és 14,5 km² területen tárja elénk a glaciális teknők, gránit sziklafalak, hegyi tavak és virágzó rétek páratlan világát — olyan hely, ahova egyszer elég ellátogatni ahhoz, hogy visszatérj.
A völgy a Szabadság útjánál kezdődik, 915 m tengerszint feletti magasságban, és kb. 1400 m-en három ágra ágazik: a Zöld-tó völgyére három mellékágával, a Fehér-tavak völgyére és a Predné Meďodoly-fennsíkra. A környező csúcsok — Lomnici-csúcs, Késmárki-csúcs, Büszke-csúcs, Bárányszarvak — lenyűgöző hátteret alkotnak. Az északi sziklafalak alatt egész évben megmarad az örök jég. Tavasszal virágba borul, nyáron a tavak hűs fénye vonz, ősszel pedig aranyba öltözik az egész völgy.
Megközelítés1565 júniusában egy késmárki társaság kísérte el Beata Laská várúrnőt egy kirándulásra ebbe a völgybe — ez az egyik legkorábbi dokumentált turista-kirándulás a Tátra történetében, bizonyítva, hogy e hely varázsa évszázadok óta ellenállhatatlan.
Forrás: Wikipédia (licenc: CC BY-SA 4.0)