A Tátra az Alpok és az Urál közötti legmagasabb hegység — sziklás, gleccser formálta és lenyűgözően vad. Aki egyszer végiggyalogolt a gerincén és két ország panorámáját nézte végig, megérti, miért vonzza ez a hegység évszázadok óta a természet szerelmeseit.

A Tátra tájképét az ősidők jégkorszaki gleccserei alakították: meredek kármedencék, smaragdzöld gleccsertavak, függőleges gránit falak és mély völgyek, amelyek a hegység szívébe hasítanak. A lengyel oldal erdős völgyeiről és jól jelzett túraútvonalairól ismert, míg a szlovák Magas-Tátra vadabb, alpesi jelleget ölt, szabadabb sziklagerincekkel és lélegzetelállító panorámákkal. A völgyek és csúcsok közötti akár 2 km-es szintkülönbség egyetlen nap alatt teljes természeti átalakulást kínál.

• Gerlachfalvi-csúcs (2 655 m) — a Kárpátok legmagasabb csúcsa, szlovák területen, csak hegyivezetővel mászható
• Rysy (2 499 m) — a lengyel oldal legmagasabb pontja, kilátás két országra
• Kasprowy Wierch (1 987 m) — siklóval is elérhető, tökéletes kiindulópont gerinckirándulásokhoz
• Morskie Oko — a Tátra leghíresebb gleccsertava, sziklás csúcsok gyűrűjében

• Legjobb időszak: július–szeptember — stabil időjárás, minden ösvény nyitva; június és október csendesebb túrákhoz
• Kiindulópontok: Zakopane (lengyel oldal), Poprad vagy Tátralomnic (szlovák oldal)
• Útvonalak nehézsége: könnyű völgyi sétáktól nehéz magashegyi útvonalakig, láncokkal és vaskapcsokkal
• Megközelítés: autóval vagy busszal Krakkóból Zakopaněba (kb. 2 óra); sűrű kisbusz-járatok

A Tátra az egyetlen hely Lengyelországban, ahol barna medvék, hiúzok és farkasok szabadon élnek — a két nemzeti park szigorú természetvédelmének köszönhetően. A „Tátra