A Kriváň (2 494 m t.sz.f.) a Magas-Tátra egyik legelismertebb csúcsa — aszimmetrikus, enyhén ferde piramisát messziről felismerni, és semmilyen más hegycsúccsal nem téveszthető össze. Ez a hegy azonban nem csupán egy nagyszerű túracél: a 19. század óta a szlovák szabadság és a szláv összetartozás nem hivatalos jelképe, körvonala pedig ma már a szlovák euroérméken is megjelenik.

A csúcsról körkörös panoráma tárul elénk: tiszta időben látható a Nyugati-Tátra, az Alacsony-Tátra, a Kis- és a Nagy-Fátra vonulata, sőt délen a Szlovák-karszt is. Közvetlenül alattunk terjeszkednek a glaciálisan formált Kôprová és Važecká völgyek, teli hegyi tavakkal. Ősszel, amikor a törpefenyő rézvörös árnyalatot ölt, a táj szinte festménynek látszik.

• Tri Studničky — Három Forrás (1 141 m, buszmegálló és parkoló) — zöld jelzés, kb. 3–3,5 óra felfelé, nehéz — hosszú kaptatón vezet az út erdőn, törpefenyőn és a sziklás Kriváň-árkon át, a záró szakasz meredek gerincen halad.
• Štrbské Pleso (1 355 m, vasútállomás) — piros jelzéssel a Tátra-gerinctúra útján a Jamské-tóig, majd kék jelzéssel a csúcsig, kb. 3,5–4 óra, nehéz — hosszabb, de rendkívül festői útvonal.

• A túraútra való belépéshez érvényes TANAP-matrica szükséges — a díjat az útvonal bejáratánál ellenőrzik.
• Minden évben augusztus második felében nemzeti csúcsmászásokat tartanak a Kriváňon, amelyen ezrek vesznek részt — ezeken a napokon az ösvény rendkívül zsúfolt.
• A csúcson fémdobozban csúcskönyv található.
• A Daxner-nyereg környéke omladékos, mozgó sziklákból áll — különösen nedves időben fokozott óvatosság szükséges.

A népi legenda szerint egy kimerült angyal megpihent a Tátra lejtőin, és hajnalban felszállva szárnyával végigsöpört a sötét csúcson, örökre meggörbítve annak tetejét — innen ered a Kriváň neve és jellegzetes, féloldalas alakja.