A Nagyszalóki-csúcs (2452 m t.s.z.f.) a Magas-Tátra egyik legimpozánsabb csúcsa — széles, tekintélyes és mégis elérhető a kitartó turisták számára technikai mászótudás nélkül. A turisták számára nyitva álló Tátra-csúcsok közül a harmadik legmagasabb, és a hegyvidék egyik legszebb körpanorámáját kínálja.

Az észak-keleti lejtők 950 méterrel emelkednek a talppontjuk fölé — ez az egyik legnagyobb relatív magasságkülönbség az egész Tátrában —, ami a csúcsnak mind alulról, mind a gerincről nézve lenyűgöző megjelenést kölcsönöz. A csúcsról elragadó kilátás nyílik a Veľká Studená-völgyre és számos hegyitavára, délen pedig a Szepességi-medence tárul elénk Késmárkkal, Podolínnal és Szepesszombattal. Nyáron gazdag alpesi növényzet díszíti a gerincutat, télen a hegy komoly, fagyos kihívást jelent a tapasztaltabb túrázóknak.

• Ótátrafüred (TEŽ vasútállomás) — kék jelzés a Päť prameňon és a Slavkovský Noson át a csúcsig; teljes szintkülönbség 1453 m; kb. 5 ó 15 perc felfelé, 3 ó 40 perc lefelé; nehéz túra
• Hrebienok (a fogaskerekű felső állomása) — piros jelzés (Tátrai Főgerincút) a Slavkovský štít alatti útelágazásig (kb. 20 perc), onnan kék jelzéssel tovább; 4 ó 15 perc a csúcsig, 3 ó vissza; a fogaskerekű jelentősen lerövidíti a kezdeti emelkedőt

• A csúcs a Tátra Nagy Koronájának része — kötelező állomás a Tátra-csúcsgyűjtők számára.
• Ótátrafüredről fogaskerekű vasút közlekedik Hrebienokra, megkímélve az első szakasz gyaloglástól.
• A gerincen áll a 'Maximilianká' nevű kilátóplatform, amelyet Maximilian Weisz épített az útvonal mentén.
• A csúcs teljes egészében szlovák területen, a TANAP (Tátrai Nemzeti Park) területén található — a parkszabályzat betartása kötelező.

A Nagyszalóki-csúcson 1664 júliusában zajlott le az első írott forrásokban dokumentált megmászás egy konkrét, névvel ellátott Tátra-csúcson — és a keleti gerincen át, a Slavkovský Noson keresztül vezető történelmi útvonal ma is ugyanaz, amelyen te is felindulhatsz.