A Keleti-főcsatorna 98 kilométeres útján Tiszalöktől egészen a Berettyóig, Bakonszegig vezet — ez az alföldi vízgazdálkodás egyik legfontosabb artériája, amely mára nemcsak gazdasági, hanem természeti és turisztikai szempontból is igazi értéket képvisel. Aki kerékpárral, horgászbottal vagy egyszerűen csak a természet közelségének kedvéért érkezik, nem fog csalódni.

A csatorna a Hortobágy peremén halad végig, szántók, legelők és az alföldi táj jellegzetes panorámája kíséri. Az 1956-os átadás után a partok mentén tudatosan telepített fasorok és erdősávok mintegy 550 hektárnyi zöld sávot alkotnak az egyébként erdőszegény vidéken. Tavasszal és nyáron buja nád, sárga tündérrózsa és különféle hínárfajok díszítik a partokat, ősszel pedig a csatorna felett gomolygó köd adja meg azt a különleges, elgondolkodtató alföldi hangulatot, amit egyszer megélve nehéz elfelejteni.

• Tiszalök — a csatorna fejénél, a zsilipnél kezdhető a kerékpáros túra a töltés tetején dél felé; könnyű, egész évben járható
• Hajdúnánás, Balmazújváros, Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu — a csatorna mentén számos híd és bekötőút biztosít hozzáférést

• A csatorna ivóvízbázis — úszni, fürödni tilos
• Horgászathoz érvényes területi jegy szükséges
• A töltési utak javarészt földutak — terepkerékpár vagy túrakerékpár ajánlott
• A csatorna vizéből táplálkozó debreceni tavak (Macsi-Balcsi, Látóképi-tó) kedvelt kiránduló- és fürdőhelyek

A Keleti- és Nyugati-főcsatornában összesen 42 halfajt mutattak ki — köztük olyan reofil ritkaságokat, mint a márna, a paduc, a szilvaorrú keszeg, a magyar bucó és a kősüllő, amelyek jelenléte a kiváló vízminőség legjobb bizonyítéka.