A Nagy-Eged hegy Eger felett magasodik, és mindössze 537 méteren két izgalmas arcát mutatja meg: természetvédelmi terület és egyben Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermő vidéke, az Egri borvidék igazi 'grand cru' dűlője. Ha szereted a túrázást a bortörténettel ötvözni, ez a hely neked való.

A táj folyamatosan változik felfelé menet — a száraz, sztyeppés lejtők és bokros tölgyesek árnyas tölgyerdőknek adják át helyüket, majd a csúcs közelében sziklás mészkőgyepek nyílnak meg. A délnyugati oldalt szinte merőlegesen éri a napfény, ezért itt korábban érkezik a tavasz, mint a környéken, és a hegy szinte mediterrán hangulatot áraszt rendkívül gazdag élővilágával. A tetőről gyönyörű kilátás nyílik Egerre, tiszta időben pedig a Mátra gerince is kivehető. Az útvonal közepesen nehéz, családdal is bejárható, és minden évszakban kellemes kirándulás.

Hogyan jutunk fel a csúcsra

• A Csomós-tanyától (a Kis-Eged és Nagy-Eged közti völgyben, az Eger–Noszvaj úttól északra) — piros jelzésű túraútvonal (P), könnyű-közepes, innen indul a tanösvény is
• Az út a hegy összes jellegzetes növénytársulásán áthalad egészen a csúcsig

Hasznos tudnivalók

• A csúcson álló Dobó István-kilátó jelenleg állagromlás miatt zárva van a látogatók előtt
• A terület 1978 óta védett — maradjunk a jelzett ösvényeken, és ne szedjünk növényeket
• Az út mentén működő szőlőbirtokok mellett haladunk el, ismert termelők tulajdonában (pl. Bukolyi, Kovács Nimród, St. Andrea, Thummerer)

Érdekesség: a hegyen honos a hölgyestike egy endemikus alfaja (Hesperis matronalis ssp. vrabélyiana), amelyet arról a 19. századi botanikusról neveztek el, aki elsőként térképezte fel részletesen a hegy egyedülálló élővilágát.