A Kisnyereg-hágó-völgy — lengyelül Dolinka Lodowa, azaz 'Jégvölgy' — a szlovák Magas-Tátra egyik legvadabb és legzordabb sarka. A hó és a jég itt nyár közepéig megmarad, a sziklás pusztaság pedig olyan érzést kelt, mintha egy egészen más, érintetlen hegyvidéki világba lépnél.

A völgy keskeny és hosszú, szinte teljesen csupasz sziklával borított, mindössze elvétve bukkan elő néhány alpesi növénytufta. Észak és nyugat felől hatalmas csúcsok övezik — a Jégkupac, a Jégcsúcs, a Kis Jégcsúcs és a Sárga-csúcs —, amelyek állandó árnyékot vetnek a mélyedésbe, és nyáron is alacsonyan tartják a hőmérsékletet. A völgy felső részén egy glaciális kár rejlik, amelynek mélyén a Jégtócsa (Lodowy Stawek) csillog — az egész Tátra legmagasabban fekvő állandó tava, 2157 méter tengerszint feletti magasságban. A hangulat zordon és lenyűgöző: ez nem az a hely, ahová kényelmes kirándulásra érkeznek az emberek, hanem ahol az igazi hegyeket lehet megtapasztalni. Télen a völgy kedvelt terepturás célpont.

• Téry-menedékház → Červená Lavička (Vörös Pad): sárga jelzés (egyirányú), kb. 1 ó 30 perc, nehéz
• Téry-menedékház → Jéghágó (Lodová Priehyba): zöld jelzés, kb. 1 ó 30 perc felfelé / 1 ó 10 perc lefelé, nehéz; az útelágazástól a völgyben kb. 45 perc felfelé / 35 perc lefelé

• A völgyben a skialpin túrázás engedélyezett.
• A sárga jelzésű ösvény egyirányú — a Téry-menedékháztól a Červená Lavičkán át a Zbojnícka-menedékházig vezet a Staroleśná-völgyben.
• A hó és jég nyár végéig megmaradhat — különösen tavasszal és ősszel légy óvatos.

1854 nyarán Feliks Berdau botanikus a völgyet még teljesen hóval borítva találta. 1878-ban a neves lengyel orvos, Tytus Chałubiński a vezető kísérőivel együtt sűrű ködben tévedt el itt, és később ezt írta: 'A halál már közel volt.' Egy hely igazi karakterrel és történelemmel.