A Pamír a Föld egyik legtávolabbi és leglenyűgözőbb hegységrendszere — egy hatalmas csúcsokból, gleccserekből és magas fennsíkokból álló világ Közép-Ázsia szívében, ahol a Hindukus, a Karakorum, a Tien-san és a Himalája találkozik. Nem véletlenül hívják 'A Világ Tetejé'-nek. Ha igazi, érintetlen vadonban keresel kalandot, a Pamír pontosan az, amit keresel.

A Pamír két jellegzetes részre osztható. A Nyugati-Pamír drámai és zordon, mélyen bevágott völgyekkel és 7000 m fölé nyúló csúcsokkal — köztük az Ismoil Somoni-csúccsal (7495 m), Tádzsikisztán legmagasabb pontjával, és az Abu Ali ibn Szína-csúccsal (7165 m). A Keleti-Pamír ezzel szemben meglepetést tartogat: tág, szelíden hullámzó fennsíkok 3500–4500 m magasságban, széles völgyek és 6000 m feletti hegyláncolatok. Nyáron a terep jól járható és a nappalok hosszúak; télen a táj fagyos, arktikus pusztasággá változik.

• Dusanbe (Tádzsikisztán) — a fő kiindulópont; a legendás Pamíri autópályán (M41) terepjáróval kb. 10–12 óra alatt érhető el Khorog látványos hágókon át
• Os (Kirgizisztán) — északi belépési pont, ahonnan a Pamíri autópálya az Alai-völgyön keresztül vezet a hegységbe
• Kis repülő Dusanbeból Khorogba — időjárástól függően elérhető, és lényegesen lerövidíti az utazást

• A Pamír területének látogatásához GBAO-engedély (Hegyvidéki Badahsán Autonóm Terület) szükséges — előre intézd el
• A Fedcsenko-gleccser a sarki területeken kívüli leghosszabb gleccser; a Pamír összesített gleccserfelülete meghaladja a 7515 km²-t
• A régió a világ egyik legszeizmikusabb területe
• Legjobb évszak: június–szeptember; a magashegyi mászások komoly alpinista tapasztalatot igényelnek

A 'Pamír' név valószínűleg az óperzsa 'Pa-i-Mihr' kifejezésből ered, ami annyit tesz: 'Mithrász lábánál', a napisten tövénél. Ez a lenyűgöző hegység évszázadok óta vonzza a felfedezőket és hegymászókat — és ma sem okoz csalódást azoknak, akik vállalják az utat.