A Pnyivje — más nevén Pnewe vagy Pnevje — az ukrajnai Kárpátok Hrinava-hegységének legnagyobb és legtömegesebb gerince, amely közel 33 kilométeren át húzódik az egyik legvadabb és legkevésbé látogatott vidéken. Legmagasabb pontja, a Pohrebyna-csúcs 1610 méter magasságot ér el. Aki idáig eljut, széles havasi legelőkre, kanyargós gerincvonalra és igazi kárpáti vadonra számíthat, tömegturizmustól mentesen.

A gerinc északnyugatról délkeletre húzódik — a Datnytskyi-patak Fekete-Cseremosnál lévő torkolatától a Fehér-Cseremosz felső folyásáig. A délnyugati lejtők rövidek és meredekek, és a Fekete-Cseremosz völgyébe zuhannak alá, míg az északkeleti oldalak szelídebbek, és fokozatosan átmennek a szomszédos Vatonarka- és Ozyrnynsky-gerincekbe. A gerincvonal mentén szinte teljes hosszában tágas polonynák — hagyományos havasi legelők — terülnek el, amelyek páratlan kilátást nyújtanak a környező kárpáti vonulatokra. A Pnyivje-gerincen található a Hrinava-hegység összes legmagasabb csúcsa: Masznyj Priszlip (1581 m), Baba Ludova (1590 m), Tarnyycja (1553 m), Hajicsina (1572 m), Pnyevi (1586 m) és Hosztyiv (1582 m).

• Kiindulópont: falvak a Fekete-Cseremosz völgyében (Verkhovyna járás, Ivano-Frankivszk megye) — felkapaszkodás a meredek délnyugati lejtőkön, nehézségi fok: nehéz.
• Északkeleti irányból: enyhébb megközelítés a Verkhovyna környéki településekről a szomszédos gerinceken át, nehézségi fok: közepes.

• A gerinc Románia határának közelében fekvő határövezetben van — az utazás előtt érdemes tájékozódni az ukrajnai határövezetekre vonatkozó hatályos szabályokról.
• A gerincen nincsenek jelzett turistautak — terepismeret és részletes topográfiai térkép elengedhetetlen.

A Pryluka- és a Moskotyna-patakok völgyei természetes határvonalat képeznek a Pnyivje és a Csivcsini-tömb Pryluchne-gerince között — ez a természetes elválasztás teszi a Hrinava-hegységet önálló és egységes kárpáti világgá.