A Máramarosi-havasok a Keleti-Kárpátok egyik legvadabb és legkevésbé feltárt szelete — Románia és Ukrajna határán húzódó zord, érintetlen vidék, ahol a pásztorok ma is ősi legelőkre hajtják nyájaikat, és a természet szinte teljesen megőrizte eredeti arcát. Ha zsúfoltság nélküli, igazi hegyi kalandot keresel, ez a hely vár rád.
A táj nyers, szinte archaikus szépségével ejti ámulatba az embert. A havasokat vastag bükkös és fenyvesek szegélyezik, amelyek meredeken ereszkednek le szűk völgyekbe, ahol sebes patakok rohannak. A széles alpesi fennsíkok — poloninák — nyáron kilométerek hosszára nyúló panorámát kínálnak, ősszel pedig a hegyek arany és vörös színekben pompáznak. A helyi ösvényeken jóval nagyobb eséllyel találkozol egy birkanyájjal, mint más turistával — és ez pontosan az, ami miatt érdemes ide jönni.
Kiemelkedő csúcsok és látnivalók:
Praktikus tudnivalók:
Érdekesség: a Máramaros faoltárai — a 17–18. században egyetlen szög nélkül emelt fatemplomok — az európai szakrális népi építészet remekműveinek számítanak, és több közülük felkerült az UNESCO Világörökség listájára.