A Máramarosi-havasok a Keleti-Kárpátok egyik legvadabb és legkevésbé feltárt szelete — Románia és Ukrajna határán húzódó zord, érintetlen vidék, ahol a pásztorok ma is ősi legelőkre hajtják nyájaikat, és a természet szinte teljesen megőrizte eredeti arcát. Ha zsúfoltság nélküli, igazi hegyi kalandot keresel, ez a hely vár rád.

A táj nyers, szinte archaikus szépségével ejti ámulatba az embert. A havasokat vastag bükkös és fenyvesek szegélyezik, amelyek meredeken ereszkednek le szűk völgyekbe, ahol sebes patakok rohannak. A széles alpesi fennsíkok — poloninák — nyáron kilométerek hosszára nyúló panorámát kínálnak, ősszel pedig a hegyek arany és vörös színekben pompáznak. A helyi ösvényeken jóval nagyobb eséllyel találkozol egy birkanyájjal, mint más turistával — és ez pontosan az, ami miatt érdemes ide jönni.

Kiemelkedő csúcsok és látnivalók:

• Pop Iván (Fekete-Tisza-havas, 2028 m) — ikonikus csúcs egy háború előtti meteorológiai obszervatórium romjaival, amelyet 'Fehér elefántnak' neveznek
• Máramarosi Pip Iván (1940 m) — a román oldal legmagasabb csúcsa, lenyűgöző kilátással a Tisza-völgyre
• Tisza-völgyi falvak — UNESCO-listán szereplő hagyományos faépítészeti falvak
• Vinderel-tó — gleccser-tó a hegyek szívében, tökéletes pihenőhely egy hosszú kaptató után

Praktikus tudnivalók:

• Legjobb időszak: június–szeptember — az ösvények járhatók, az időjárás stabil, az alpesi rétek teljes pompájukban ragyognak
• Kiindulópontok: Máramarossziget / Sighetu Marmației (Románia) vagy Rahiv (Ukrajna)
• Útvonalak nehézsége: közepes és nehéz között — hosszú megközelítési szakaszok, helyenként gyenge jelzés; hegyijártas felkészültség ajánlott
• Megközelítés: autóval Máramaroszigeten vagy Rahivon keresztül; buszjáratok mindkét ország nagyobb városaiból

Érdekesség: a Máramaros faoltárai — a 17–18. században egyetlen szög nélkül emelt fatemplomok — az európai szakrális népi építészet remekműveinek számítanak, és több közülük felkerült az UNESCO Világörökség listájára.