A Máramarosi-hegység a Keleti-Kárpátok egyik legvadabb és legkevésbé felfedezett szeglete — egy hatalmas, nagyrészt érintetlen vonulat Románia és Ukrajna határán, ahol őserdők és mély csend uralkodnak. Ha tömegektől mentes, valódi vadonnal teli hegyeket keresel, jó helyen jársz.

A táj nyersességével és szélességével lepi meg az embert. Sűrű bükkös és lucfenyvesek borítják a gerinceket, amelyek mély völgyekbe ereszkednek, míg magasabban tágas alpesi rétek nyílnak meg, amelyekről tíz-tíz kilométerre ellátni. Medve, hiúz és farkas zavartalanul él itt — nyomaikra az ösvényeken sem ritka rábukkanni. A határ mindkét oldalán védett területek őrzik az értékes ökoszisztémákat, a patakok kristálytiszták.

• Hoverla (2 061 m) — az egész hegység legmagasabb csúcsa az ukrán oldalon; klasszikus és hálás túracél.
• Farcău (1 957 m) — a román oldal legmagasabb pontja, lenyűgöző panorámával a Máramarosi-medencére.
• Vinderelu-tó — festői, alpesi rétekkel övezett hegyi tó, tökéletes pihenőhely félúton.
• Munții Maramureșului Természeti Park — kiterjedt védett terület a román oldalon, őserdei ökoszisztémákkal.

• Legjobb időszak: június–szeptember — ösvények járhatók, rétek zöldek, az időjárás stabil.
• Kiindulópontok: Borșa vagy Vișeu de Sus (Románia); Rahó vagy Jaremcse (Ukrajna).
• Útvonalak nehézsége: közepes és nehéz — hosszú kapaszkodók, sok útvonalon minimális infrastruktúra.
• Megközelítés: legkényelmesebben autóval; Románia felőlről Borșán keresztül a DN18-as úton, Ukrajna felőlről Rahón át.

Érdekesség: 1950 októberében a román Securitate ebben a hegységben fogta el azt a görögkatolikus pap- és szerzetes-csoportot, akik egyházuk 1948-as betiltása után két évig rejtőztek az erdőkben — és a helyiek hűsége tartotta bennük a lelket.