A Tihanyi-félsziget a Balaton egyik legkülönlegesebb tája - egy vulkanikus eredetű földdarab, mely mélyen benyúlik a tóba, s melyet ősi gejzírek, kalderák és hőforrások formáltak. Itt jött létre az ország első tájvédelmi körzete, és a bazaltszikláiról nyíló kilátás felejthetetlen.

A félsziget belsejében két krátertó rejtőzik, a Belső-tó és a Külső-tó, körülöttük vulkanikus hegyek: a Csúcs-hegy (235 m), az Óvár (214 m) és a Hármas-hegy (212 m). Tavasszal mediterrán jellegű növények nyílnak a száraz pusztafüves lejtőkön, ősszel a tölgyesek aranyszínbe borulnak, nyáron pedig ritka, nagy termetű kabócák ciripelnek a levegőben. Az Óvár keleti oldalán a bazalttufába vájt cellák, a Barátlakások, egy 11. századi bazilita szerzetesi telepre emlékeztetnek.

Odajutás

• Lóczy-tanösvény - a Sajkod melletti Apáti-templomromnál indul, az Apáti-hegyen, a Nyereg-hegyen és a Csúcs-hegyen át vezet a Szarkádi-erdőbe és a gejzírmezőre, közepes nehézségű, több órás túra
• Alternatív útvonal a tihanyi hajóállomástól a Kiserdő-tetőn és az Óváron át a Barátlakásokig

Hasznos tudnivalók

• A területet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezeli
• A Bozsai-öböl és a Külső-tó fokozottan védett terület
• A Belső-tó partján áll a Levendula Ház látogatóközpont

A legenda szerint az Óvár sziklájába vájt cellák még ma is a Kijevből 1050 körül érkezett bazilita szerzetesekre emlékeztetnek, a közeli Cyprián-forrás pedig őrzi emléküket.