A Haláp (358 m) a Tapolcai-medence tanúhegyeinek egyike, melynek arculatát évtizedes bazaltbányászat formálta drámai módon. Olyan hely, ahol a vulkáni múlt és az ipari örökség egyedülálló látványvilágban találkozik.

1912 és 1980 között az intenzív bányászat elhordta a hegy bazaltsapkájának jelentős részét, ám a bányaüreg megmaradt pereme szép, oszlopos elválású bazalttal büszkélkedhet. Innen páratlan panoráma nyílik a Tapolcai-medencére, a Csobáncra és a környék többi tanúhegyére - olyan látvány, amely régóta megihleti a fotósokat, festőket és írókat egyaránt. A kettős csonkakúp alakú hegy minden évszakban különleges arcot mutat.

Hogyan juthatunk fel a csúcsra

• Zalahaláp - kiindulópont a hegy déli lábánál, rövid és közepesen nehéz túra
• A régi bányaszintek terasszain keresztül is elérhető a bányaüreg pereme

Praktikus információk

• A Haláp a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén fekszik
• A felhagyott bányaudvar mára a geoturizmus célpontja, ahol jól megfigyelhetők a geológiai rétegek és kőzetalakzatok
• A rakodó melletti régi bányaépületeket 2026-ban elbontották, csak a vasúti sínek emlékeztetnek a bányászat korára

A Haláp a Bakony–Balaton-felvidék Vulkáni Terület legfiatalabb vulkánja, mintegy 2,7 millió éves, és ásványkincseiben is az egyik leggazdagabb hegy - a gyűjtők körében híres jellegzetes phillipsit kristályairól.