A Szinyevír Nemzeti Természeti Park az ukrán Kárpátok egyik legvarázslatosabb tája — UNESCO Világörökség részét képező ősi bükkösök, hegyi tavak és érintetlen völgyek birodalma. Középpontjában a Szinyevír-tó áll, amelyet a nép költőien 'a Kárpátok tengerszemének' nevez, és itt működik Európa egyetlen barnamedve-rehabilitációs központja is.

A park 43 000 hektáron terül el a Belső-Horgán hegységben, észak-déli kiterjedése 30 km. A táj évszakonként átváltozik: tavasszal a Sipun- és a Kamjanecki-vízesés zúg, nyáron a tó kristálytiszta vize csupán 10–15°C-ra melegszik fel, ősszel a bükkösök aranyban égnek, télen a hóval borított lucfenyők mesebeli hangulatot teremtenek. A terep változatos: a Hlukhania és Zamshatka tőzeglápjaitól a meredek erdős lejtőkig.

• Szinyevír-tó — kiindulópont: Szinyevírszka Polyana falu, autóval vagy minibusszal elérhető Rahivból vagy Mizhiriából; a tó körül jelzett ökoösvény vezet, könnyű séta, kb. 1–1,5 óra.
• Vad-tó (Ozirc) — a Hropa-hegy oldalában, ökoösvényen közelíthető meg Szinyevírszka Polyanáról, könnyű nehézségi fokozat.

• Nemzeti park — belépődíj fizetendő.
• A barnamedve-rehabilitációs központ látogatható — Európa egyetlen ilyen jellegű intézménye, kb. 30 medvével.
• A Szinyevír-tónál: motel, étterem és játszótér áll rendelkezésre.
• A parkban található a Tutajozás Múzeuma és a 'Régi Falu' szabadtéri múzeum.
• A park Darvaika, Kvaszovetś, Sztrymba és Vilsani területei 2017 óta az UNESCO Világörökség részei.

Érdekesség: a Szinyevír-tó közepén lévő kis sziget sohasem merült el — madártávlatból úgy néz ki, mint egy szem pupillája, a körbefogó lucfenyők ágai pedig a mesebeli pillaszőrök. A tó több mint 10 000 évvel ezelőtt keletkezett egy hatalmas kőzetcsuszamlás nyomán.