A Borzsava-havasok a Keleti-Kárpátok egyik legvadabb és leghitelesebb vonulata — széles, füves gerincek, mélyen bevágódott völgyek és szinte teljes turisztikai infrastruktúra-hiány. Ha olyan hegyeket keresel, amelyek valóban érintetlennek és távolinak hatnak, itt a helyed.

A vonulat körülbelül 25 kilométeren át húzódik Ukrajna Kárpátalja régiójában. 1 200 méter felett a bükkösök nyílt polonynáknak adják át a helyüket — ez a Keleti-Kárpátokra jellemző magashegyi legelő-vegetáció nyáron élénkzöld, ősszel arany. A széles, hullámzó gerincek valódi tér- és szabadságérzetet nyújtanak, a kúpos csúcsok messziről láthatók. A legelőkön ma is birkák legelnek, pásztorősvények szelik az oldalakat, a levegőben vad gyógyfüvek illata terjeng. Egy évszázadok óta alig változott táj.

• Sztoj (1 677 m) — a vonulat legmagasabb csúcsa, körköröspanorámával; 1995-ig radarállomás működött itt.
• Velykij Verkh (1 598 m) — a három főgerinc találkozási pontja, természetes panorámacsomópont.
• Mahura Zsidivszka (1 516 m) — hosszú délkeleti gerinc, széles kilátással a Kárpátokra.
• Plaj (1 334 m) — aktív meteorológiai állomás és rádió-televízió-átjátszó torony helyszíne.

• Legjobb időszak: június–szeptember — a polonynák teljes szépségükben; október az arany ősz miatt.
• Kiindulópontok: Volóc és Mizshirja — a vonulat peremén fekvő két fő kisváros.
• Útvonalak nehézsége: közepes és nehéz — az ösvények részben jelzetlenek, nyílt terepviszonyok, változékony időjárás.
• Megközelítés: autóval Munkácson vagy Huszton át; autóbuszok Ungvárról Volócra és Mizshirjára.

A Borzsava gerincein gázvezeték halad át — a szovjet korszak csöndes emléke, amelybe váratlanul belebotolhatsz egy legelő közepén. A vonulatot néha a Bieszczadyhoz sorolják, ami az egész láncolat legmagasabb szakaszává tenné.