A Vereckei-hágó (841 m t.sz.f.) az Ukrán-Kárpátok egyik legjelentősebb és legtörténelmibb hegyiszorosai közé tartozik — természetes kapu Kárpátalja és a Lvivi terület között, ahol a hegyvonulatok szétnyílnak, és festői panorámát tárnak a látogató elé. Ez az a hely, ahol a táj és az európai történelem összeér.

A hágó a Sztrij és a Latorca folyók vízválasztóján helyezkedik el. A déli oldal meredek, az út szerpentineken kanyarog felfelé, míg az északi lejtő jóval szelídebb. A nyeregből szép kilátás nyílik a körülötte húzódó hegyvonulatokra — bár a 'Barátság' kőolajvezeték némileg belóg a képbe. Nyáron a kárpáti erdők friss zöldje lenyűgöző, ősszel aranysárga és vörös tónusokban égnek. Ma már főleg a közeli falvak — Zsupány, Klimec, Verbijazs és Zavadka — lakói használják a hágót, ami kellemes, csendes hangulatot kölcsönöz a helynek.

• Szkole felőll (Lvivi terület, észak) — út Klimecen át, enyhe emelkedő, kb. 30 perc autóval Szkolétól.
• Volóc felőll (Kárpátalja, dél) — út Verbijazson át, meredek kanyarokkal.

• A hágó egész évben járható autóval; télen téligumi vagy hólánc ajánlott.
• Fotózáshoz a legjobb a kora reggeli, tiszta levegőjű időszak.
• A hágónál nincs turisztikai infrastruktúra — hozzatok magatok ételt és vizet.

A középkori Gesta Hungarorum krónika szerint éppen ezen a hágón kelt át Árpád vezér népe 895-ben, hogy meghódítsa a Pannon-medencét — így ez a szerény hegyiszoros az egyik olyan hely, ahol a közép-európai történelem elkezdődött.