A Szentgáli-kőlik Magyarország fokozottan védett barlangjai közé tartozik, a Bakony hegység Mecsek-hegyének oldalában rejtve. Ez az ország második leghosszabb dolomitban kialakult barlangja, melynek szűk, hasadékszerű járatai és kis termei ritka képződményeket rejtenek - heliktitektől a dolomitban szokatlanul ritka cseppkövekig.

Bejárata egy részben beomlott, vasajtóval lezárt sziklaeresz, denevér röpnyílással, magasan a völgytalp felett, az Alszegi-rét fölött. A sűrű bakonyi erdő öleli körül az odavezető utat, és a meredek felkapaszkodás szép kilátással kárpótol a bejárat közelében. Belül egész évben állandó, kb. 10°C-os hőmérséklet uralkodik, ami a barlangot fontos téli denevér-szálláshellyé teszi, alkalmanként a nagy patkósdenevér is megfordul benne.

Odajutás

• Szentgál központjából - piros sáv jelzésű turistaúton kb. 1 km, majd piros barlangjel jelzésű ösvényen tovább, az utolsó kb. 100 m nagyon meredek felkapaszkodás a bejáratig

Gyakorlati információk

• A barlang le van zárva - látogatása csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével lehetséges
• A denevérek téli nyugalmi időszakában nem látogatható
• Barlangjáró alapfelszerelés szükséges
• A látogatás overallos, a nemzeti park által szervezett barlangtúra keretében történik

A barlangban végzett feltárások során rézkori edénytöredékek, bronzkori urnák, római kori érmék és Árpád-kori fazekak kerültek elő, ami arra utal, hogy a helyet egykor temetkezési-szertartási célra is használhatták.