A Bakony a Dunántúl talán legkevésbé felkapott, mégis legizgalmasabb hegyvidéke — zöld, karsztos táj, ahol bükkösök és tölgyesek váltakoznak barlangokkal, sziklás fennsíkokkal és a Balaton felé lejtő szőlőhegyekkel. Itt a nyugalom dominál, nem a tömeg.

A mintegy 4000 km² kiterjedésű hegység a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. Északon hullámzó gerincek, mészkősziklák, rejtett barlangok és dolomitfennsíkok fogadják a túrázót, míg a déli perem — a Balaton-felvidék — szinte mediterrán hangulatot áraszt régi falvaival és szőlőivel, nem véletlenül hívják 'Balatoni riviérának'.

Kiemelkedő helyek:

• Kőris-hegy (709 m) — a Bakony legmagasabb csúcsa, remek kilátással az erdőkre
• Kab-hegy (599 m) — a Déli-Bakony legmagasabb pontja, egykori vulkáni nyomok közelében
• Tihanyi-félsziget — kihunyt vulkáni terület a Balatonban, megmaradt gejzírkúpokkal
• Csodabogyós-barlang — a régió egyik fokozottan védett karsztbarlangja

Gyakorlati info:

• Legjobb időszak: május-október — meleg nyár és színes ősz kedvez a túrázásnak
• Kiindulópont: Veszprém, Zirc, Balatonfüred
• Útvonalak nehézsége: könnyű-közepes — családbarát, helyenként sziklás szakaszokkal
• Megközelítés: autóval Budapestről (kb. 1,5-2 óra), vonattal Veszprémbe vagy Balatonfüredre

A Bakony neve valószínűleg egy régi, tölgyerdőt jelentő szóból ered — és valóban, a tölgyek és bükkök ma is uralják a tájat.