A Stih-csúcs (1 650 m) a Máramarosi-masszívumban, a Keleti-Kárpátokban egyszerre lenyűgöző természeti és történelmi hely. A második világháború előtt itt találkozott Románia, Csehszlovákia és Lengyelország határa — egy olyan pont, amely mára a vad, érintetlen Kárpátok jelképévé vált. Ha valami különlegesre vágysz, a Stih pontosan az a csúcs, amelyet érdemes felkeresni.

A csúcs közelében a lejtők szelídek és kerekítettek, füves vegetációval, alacsony cserjésekkel, szibériai borókával és törpefenyővel borítva. Két, az ukrán Vörös Könyvben szereplő növény is megtalálható itt: a keleti kárpáti rododendron és a fehér kökörcsin. Nyugatra a Huculok Alpjai (Rahói-hegyek) terülnek el, délkeletre a vad Csivcsini-hegyek, az északi gerinc pedig a Fekete-Csúcs-gerinci Pip Ivan-csúcshoz (2 028 m) vezet.

• Luhy falu (Rahói járás, Kárpátalja) — piros jelzésű ösvény, kb. 3–4 óra, közepes nehézség
• Zelene falu (Verkhovinai járás, Ivano-Frankivszk megye) — piros jelzésű ösvény északkeleti irányból, közepes nehézség

• A csúcson halad át az ukrán–román államhatár; a 413-as számú határkő a legmagasabb ponton áll — a határátlépés tilos.
• A nyugati lejtőn ivóvízforrások és sátorverésre alkalmas helyek találhatók.
• A hegy körül földút vezet, amely egyben a piros jelzésű turistaútvonal is.

A 413-as határkő csendesen őrzi annak emlékét, hogy a Stih egykor Közép-Európa egyik legkülönlegesebb geopolitikai pontja volt — az a hegycsúcs, ahol három ország határa egyetlen ponton találkozott.