A Stežky (1 530 m t.sz.f.) a Bélai-Tátra egy vad és védett csúcsa — ahol a törpefenyő az úr, maga a csúcs pedig két természetvédelmi terület határán fekszik. Nem klasszikus kirándulócél, de a környező táj a Tátra egyik legértékesebb sarokpontja.

A csúcs a Bujačí vrchből (1 947 m) délre nyúló gerincen emelkedik, a Bélai-Tátra főgerincéből kiindulva. A sűrű törpefenyő-bozót közvetlenül a csúcsról korlátozza a kilátást, de a közelben lévő megfelelő helyekről lenyűgöző panoráma tárul elénk: a Poprádi-medence, a Bélai- és a Magas-Tátra csúcsai, a Szepesi Magura, a Pieninek, a Branisko-hegység, valamint az Alacsony-Tátra keleti része egyaránt látható. Télen a terep zord és elzárt, nyáron csendes, zöld menedéket kínál a zsúfolt tátrai üdülők forgatagától messze.

• Sárga jelzés — a Hét forrás völgyén (Dolina siedmich prameňov) át a Čierna voda elágazástól a Plesnivec menedékházig — a masszívum közelében halad el.
• Kék jelzés — a Kežmarská Biela voda völgyén át Tatranské Matliareból a Veľké Biele plesóig — alternatív útvonal a csúcs szomszédságában.
• Zöld jelzés — a Šumivý prameň helyszínről a Plesnivec menedékház körül a Veľké Biele plesóig.

• A csúcs a Tátra Nemzeti Park területén és két nemzeti természetvédelmi terület ('Belianske Tatry' és 'Dolina Bielej vody kežmarskej') határán fekszik — a csúcsra való feljutás nem engedélyezett.
• Nincs jelzett turistaút, amely közvetlenül a csúcsra vezet.
• Legközelebbi települések: Kežmarské Žľaby és Tatranská Lomnica délen, Tatranská Kotlina keleten.

Az a tény, hogy két külön természetvédelmi terület határa pontosan ezen a csúcson találkozik, még tátrai mércével is ritkaságnak számít — csendes bizonyítéka annak, milyen kivételes ökológiai értéket képvisel ez a hegyvidéki sarok.