A Krizsnó a Liptói-Kopák második legmagasabb csúcsa, a Tátra egy vad és ritkán látogatott zuga, ahol három hegygerinc találkozik - innen ered a neve is. Ez a hely azoknak való, akik igazi nyugalmat és érintetlen természetet keresnek.

A felső lejtők fátlanok, ami akadálytalan kilátást nyújt minden irányba, ugyanakkor télen hatalmas lavinák indulnak innen, különösen a meredek keleti lejtőn, amely mintegy 860 méter magas és felső részén tele van sziklákkal. Nyáron csendes, szinte magányos hangulat uralkodik itt - régen a Kokava és Východná falvakból származó pásztorok legeltették itt jószágaikat, az ösvényeket főleg pásztorok és orvvadászok ismerték. Az 1943 őszi nagy tűzvész elpusztította az erdőket a déli lejtőkön, melynek nyomai a tájban ma is láthatók.

• A Kôprová-völgyön vagy a Krížna-völgyön keresztül — a felmászás jó tájékozódási képességet igényel, a terep vad és ritkán látogatott
• Déli gerinc a Všiváky (1817 m) csúcson át, vagy délnyugati gerinc a Malé Krížne (1920 m) csúcson át

• A Liptói-Kopák egész területe 1949 óta a Tátrai Nemzeti Park szigorúan védett övezete, ami jelentős korlátozásokat jelent a jelzett útvonalakon kívüli mozgásban
• A terep télen lavinaveszélyes, különösen a meredek keleti lejtő
• Az ösvények nagy vízmosásokon vezetnek át: Skryté korýtko, Prostredný žľab, Zabijak és Červené korýtko

Az első feljegyzett téli turistamászásra 1903. január 13-án került sor, 1944-1945 között pedig a csúcs lábánál, a Krížna-völgyben állomásozott a Vysoké Tatry partizánosztag törzse.