A Nagy-Menguszfalvi-csúcs (2 438 m t.sz.f.) a Magas-Tátra egyik leghatalmasabb és legszebb csúcsa — Lengyelország második legmagasabb hegycsúcsa, amelyről Alfred Martin már 1908-ban azt írta, hogy a Magas-Tátra egyik leghatalmasabb és legszebb csúcsa. Ez a határ menti óriás ma is lenyűgözi mindazokat, akik a valódi hegymászás kalandját keresik.

A csúcs a lengyel–szlovák határon emelkedik, az északi, lengyel oldalon a Rybiego Potoku-völgy, a déli, szlovák oldalon a Hińczowa-völgy fölé magasodik. Északi fala 1 043 méteres magasságával és 45 fokot meghaladó meredekségével a Tátra legmagasabb fala — már a Morskie Oko partjáról is félelmetes látványt nyújt. Nyáron a Bańdzioch nevű sziklás teknőben megmarad a Mięguszowiecki-hófolto — a lengyel Tátra legnagyobb örök hótömege. A csúcsnak két orma van: a fő, nyugati és az alacsonyabb keleti (2 427 m), amelyeket a Mięguszowiecka Szczerba-nyereg választ el egymástól.

• A Morskie Oko tótól a Przełęcz pod Chłopkem-nyergen és a Droga po Głazach ösvényen (Sziklás Út) át — kb. 5 óra, nagyon nehéz (technikai mászás szükséges)
• A Morskie Oko tótól a Cubryński-galériákon és a Hińczowa-hágón át — 4–5 óra, nagyon nehéz
• A szlovák oldalról — Hińczowa-völgy a Nagy-Hińczowo-tótól — kb. 2 óra a normál úton, nagyon nehéz

• A csúcs az állami határon fekszik — a szlovák oldali megközelítés a Szlovák Tátra Nemzeti Park területén át vezet.
• Egyik útvonal sem jelzett és nem rendelkezik mesterséges biztosítóeszközökkel — a terep bonyolult és kitett.
• Önálló túrázás kizárólag tapasztalt hegymászóknak ajánlott; mások vegyék igénybe egy engedéllyel rendelkező Tátra-hegyi vezető szolgáltatásait.
• Minden útvonal technikailag nehezebb, mint a közismert Orla Perć-gerinc.

Az első nyári megmászást Ludwik Chałubiński végezte el Wojciech Rój és Maciej Sieczka kísérőkkel 1877. június 28-án — azóta ez a csúcs a Tátra-hegymászás történelmének egyik alappillére.