A Vörös-tavi-csúcs (2 418 m tszf.), lengyelül Kołowy Szczyt, szlovákul Kolový štít, a Magas-Tátra főgerincének egyik legjellegzetesebb csúcsa — karcsú, szimmetrikus gránit piramis lekerekített tetővel, amelyet Janusz Chmielowski hegymászó már 1904-ben 'kifinomult piramisnak' nevezett. Ez a csúcs azoknak való, akik a jelölt turistaútaktól távol keresnek igazi hegyi kalandot.

A masszívum világosabb gránitból épül fel, ami vizuálisan megkülönbözteti a délebbre fekvő sötétebb csúcsoktól. A hegy közvetlenül három völgy felett emelkedik: délnyugaton a Čierna Javorová-völgy, északon a Kolová-völgy a Bździochowa Kotlina kárral, keleten pedig a Jastrzębia-völgy felett. A csúcspanoráma széles és jutalmazó — mélyen fekvő szlovák völgyek és a Tátra-főgerinc teljes panorámája tárul a szemlélő elé. A hegy legdrámaibb eleme a keleti fal, amely helyenként eléri a 250 m magasságot, sziklatornyokkal és füves párkányokkal tagolva. Télen a masszívum szigorú, alpesi jelleget ölt; az első dokumentált téli megmászásra csak 1912. március 25-én került sor.

Hogyan juthatunk fel a csúcsra

• A Čierne sedlo (Vyšné Čierne sedlo) nyeregből a déli gerincen át — ez a legmegközelíthetőbb útvonal; a túra kitett és nem jelölt terepen való tapasztalatot igényel, jelölt turistaút nem létezik.

Gyakorlati tudnivalók

• A Vörös-tavi-csúcsra nem vezet jelölt turistaút — a csúcs kizárólag tapasztalt hegymászók számára elérhető.
• A keleti falon lévő útvonalak legalább IV-es nehézségűek (UIAA-skála) és nagyon nehéznek minősülnek.
• A csúcs a Magas-Tátra szlovák részén található és a TANAP szabályozása alá esik — a jelölt utaktól való eltérés megfelelő engedélyt és tapasztalatot igényel.

A hegy neve a Kolová-völgyben fekvő Kolové pleso (Kołowy Staw) tóból ered, míg a magyar és a német elnevezés a Jagnięca-völgy Vörös-tavára utal. Az első megbízhatóan dokumentált nyári megmászást Stanisław Staszic végezte jurgówi kísérőivel 1804-ben.