Csobánc vára lenyűgöző romként trónol egy kihunyt vulkán csúcsán a Balaton fölött, a Balaton-felvidék egyik legjellegzetesebb sziluettje. Kiváló úti cél mindazoknak, akiket vonz a történelem, a vulkanikus táj és a messzire elnyúló kilátás.

A vulkáni hegy 376 méter magasra emelkedik, lapos, 260x190 méteres platóján a belső vár maradványai húzódnak, melyet árok és földsánc övez, valamint egy kiterjedtebb külső vár, amely egykor szinte az egész hegytetőt magába foglalta. Innen a kilátás a Tapolcai-medencére, a környező szőlőkre és a vidék más vulkáni hegyeire nyílik. Tavasszal vadvirágok borítják a lejtőket, nyáron a nyílt bazaltos terepen száraz, meleg idő uralkodik, ősszel pedig a környező szőlők meleg színekbe öltöznek — talán ez a legszebb időszak a látogatásra.

Megközelítés

• Gyulakeszi vagy Diszel — ösvény a csúcsra, kb. 30-45 perc, közepes nehézségű, helyenként meredek
• A felkapaszkodás több Tapolcai-medencei településről is lehetséges, az utak a platón találkoznak

Gyakorlati információk

• A várat a 13. században építették, ma is rom, régészeti feltárása és állagmegóvási munkálatai folyamatban vannak
• 2003 óta a helyi Csobánc Váráért Alapítvány gondoskodik a felújításról
• A vár a Nemzeti Várprogram helyszíne

A Csobánc név egy törökből eredő, pásztort jelentő szóból származik, és a vár 1707-ben a kuruc háborúk egyik legdrámaibb ostromának színhelye volt, amikor egy maroknyi védő szinte ezer császári katonát vert vissza.