A Kleiner Arbersee egyike azoknak a helyeknek, amelyek igazán megmaradnak az ember emlékezetében. A Bajor Erdő szívében megbúvó jégkori tónak van valami egészen rendkívüli titka: lebegő tőzegszigetek, amelyeken 40–60 éves lucfenyők nőnek — mintha az erdő egyszerűen úgy döntött volna, hogy a vízre költözik.

A tavat sűrű fenyveserdő öleli körül, és minden évszakban más arcát mutatja. Nyáron kellemes hűvösség és mély csend honol itt, ősszel az erdő arany és vörös színei tükröződnek a sima vízfelszínen, télen pedig a hó és a jég egészen varázslatos, érintetlen karaktert kölcsönöz a tájnak. A lebegő szigetek — a legnagyobb 4 500 m² kiterjedésű és akár 3,5 méter vastag — a tó igazi különlegességei. A víz rendkívül savas (pH 4,5), ami évtizedeken át minden haléletet lehetetlenné tett.

• Parkoló a Gasthaus Seehäusl mellett (nyugati part) — jelzett körút a tó körül, kb. 30–45 perc, könnyű

• Természetvédelmi terület — kizárólag a jelzett utakon szabad közlekedni
• A lebegő szigetekre lépni szigorúan tilos — életveszélyes
• Úszás és napozás egyaránt tilos
• Kutyákat egész idő alatt pórázon kell tartani
• Védett terület 1959 óta, a szabályok utoljára 1998-ban módosultak

Érdekesség: a lebegő szigetek nem természetes eredetűek — 1885 után keletkeztek, amikor a tavat fakúsztatás céljából mintegy egy méterrel felduzzasztották. A tőzegpárnák ekkor szakadtak le a partról, és kezdtek el szabadon úszni a vízen. Ez a véletlen emberi beavatkozás hozta létre Közép-Európa egyik legszebb természeti jelenségét.