A Bölcső-hegyi-barlang Magyarország legmélyebb, vulkanikus kőzetben kialakult barlangja — egy csendes gerincen bújik meg a Visegrádi-hegységben, a Duna–Ipoly Nemzeti Park területén. A jelentéktelen bejárat mögött meglepően mély üreg húzódik, amely minden geológia iránt érdeklődő túrázót elvarázsol.

A barlang egy tektonikus törésvonal mentén jött létre andezittufában, egy szűk, függőleges akna vezet le a hegy belsejében található kis terembe. A környék nyugodt, árnyas erdő, amely nyáron kellemesen hűvös, ősszel pedig folyamatosan avar és gallyak hullanak a bejárati aknába. A terep vadregényesnek és ritkán látogatottnak hat, így a kirándulás kellemes kikapcsolódást jelent a vidék forgalmasabb útjaitól.

Hogyan juthatunk el

• A Lajos-forrástól — piros négyzet jelzést követve dél felé, kb. 900 m, majd egy jelzetlen, de jól karbantartott, sűrűn járt ösvényre térve észak felé, kb. 300 m, közepes nehézségű útvonal
• A barlang bejárata az ösvény első vízszintes területétől 20–30 m-es körzetben található, turistatérképeken gödör jellel jelölve

Praktikus információk

• A bejárat mindössze kb. 0,5 m széles és meredeken zuhan lefelé — kötél és barlangjáró tapasztalat nélkül a leereszkedés veszélyes
• Az akna a bejáratnál nincs elkerítve vagy megjelölve, így a megközelítés körültekintést igényel
• A barlangban denevérek élnek, a terület természetvédelmi oltalom alatt áll

A barlang neve a szláv 'kolevka' szóból ered, ami bölcsőt jelent, és évtizedekig nem sikerült pontosan meghatározni a helyét, mígnem 2012-ben, hosszú keresés után újra megtalálták.