A Kő-hegy egy 366 méter magas hegy Szentendre és Pomáz határában, a Visegrádi-hegység egyik legdélibb csúcsa. Vulkáni eredetű, ma már kialudt tűzhányó maradványa, s a hegy kövein még ma is látszanak az egykori vulkáni tevékenység nyomai.

A vidék tájképe rendkívül változatos - vulkáni kőzetformák, barlangok és egy kisebb tó adják a terület különleges hangulatát. Tavasszal és nyáron a környező erdők zöldbe borulnak, ősszel a hegyoldalak meleg színekben pompáznak, télen pedig csendesek és nyugalmasak az ösvények. A hegynek irodalmi múltja is van - az 1840-es években itt járt Petőfi Sándor, emlékét a hegy pomázi oldalán emléktábla őrzi.

• Szentendréről vagy Pomázról - jelzett turistautak vezetnek a csúcsra, közepes nehézségű, átlagos edzettségű túrázóknak is ajánlott
• Dömörkapu másik népszerű kiindulópont, ahonnan a felfelé vezető utat összeköthetjük a vízesés és a közeli barlangok megtekintésével

• A hegyen áll a Kő-hegyi menedékház, amelyet Petőfi Sándor turistaház néven is ismernek
• A közelben érdemes megnézni a Dömörkapui-vízesést, a Dömör-kapui-barlangot és az egykori kőbányát
• Látványos a Gomba-szikla is, amelyet Napóleon kalapja néven is emlegetnek - különleges vulkáni képződmény
• Nem messze található az alacsonyabb Kis-kőhegy (318 m) csúcs is

Vulkáni kőzeteivel, rejtett barlangjaival és irodalmi múltjával a Kő-hegy olyan túrát kínál, amely egyszerre geológiai és kulturális felfedezés.