A Baradla-barlang Közép-Európa egyik legkáprázatosabb cseppkőbarlangja — egy hatalmas föld alatti világ, ahol szebbnél szebb cseppkőképződmények, óriási termek és titokzatos folyosók várnak minden látogatót. A Szlovákiában nyíló Domica-barlanggal együtt 25,5 km-nél hosszabb barlangrendszert alkot, amely 1995 óta az UNESCO Világörökség része. Aki belép ide, az egyszerre tesz kirándulást a Föld mélyébe és az emberiség múltjába.

A Aggtelek és Jósvafő között kanyargó, mintegy 6,7 km hosszú főág egykori földalatti folyómeder — a mennyezet egyes pontokon meghaladja a 30 métert, a hatalmas termek, mint az 'Óriások terme', minden látogatót ámulatba ejtenek. A barlang hőmérséklete egész évben stabil 10–11°C körül mozog, a páratartalom 95–100% körüli, ezért meleg felső mindig szükséges. Télen a felszíni hideg és a barlangi levegő hőmérséklete között akár 25°C különbség is lehet — ez a különleges mikroklíma pedig légúti megbetegedésekre is gyógyhatással rendelkezik.

• Aggteleki bejárat — 1 órás túra, kb. 1 km, könnyű; betonjárda, elektromos világítás, gyerekekkel is ideális.
• Vörös-tói bejárat → Jósvafő — 2 órás túra, 2,3 km, közepes nehézségű; 271 lépcsőfokon ereszkedünk le a főágba, a Tengerszem Szállónál ér véget.
• Hosszútúra Aggtelek → Jósvafő — 4–5 óra, 6,7 km; csak előzetesen bejelentett csoportok számára, vezető kíséretével; túracipő ajánlott.
• Retek-ági túra — kb. 2 óra, aktív patak; gumicsizma vagy vízálló cipő kötelező.

• A barlang egész évben, szünnap nélkül látogatható.
• Minden túra kizárólag vezető kíséretével; jegyek az aggteleki főbejáratnál vagy a Vörös-tói Látogatóközpontban válthatók.
• Meleg ruha mindig szükséges — a barlangban állandóan 10–11°C van.
• A Hangverseny-teremben rendszeresen tartanak koncerteket és esküvői szertartásokat is — érdemes előre tájékozódni a programról.
• Az Aggteleki Nemzeti Park és az UNESCO Világörökség része.

Érdekesség: a barlang természetes bejáratát az újkőkorban, mintegy 7000 évvel ezelőtt is használták az emberek, a régészek bronzkori sírokat és egy 28 aranydrótból álló, sziklahasadékban elrejtett kincset is találtak itt. Kossuth Lajos 1828-ban maga is meglátogatta a Baradlát, és az élmény annyira megragadta, hogy erről később 40 oldalas tanulmányt írt.