A Zsandár — helyileg Dragobratnak is nevezik — 1763 m tengerszint feletti magasságban emelkedik az Urdu-Flavantuch gerincen, az Ukrán-Kárpátok Szvydovets-masszívumában. A közkedvelt Dragobrat síüdülő felett magasodik, és olyan panorámát kínál, amely bőven megjutalmazza a felkapaszkodó kirándulókat.

A csúcs keleti és nyugati lejtői meredekek, míg az északi és déli oldalak a gerincen végig szelídebbek és könnyebben járhatók. Körülbelül 1400 m magasságig lucfenyő- és bükkerdők borítják a hegyoldalt; felette tágas alpesi rétek — helyi nevükön polonynyk — terülnek el, nyáron élénkzölden virágozva, télen a síelők és túrasíozók birodalmává változva. A keleti lejtőkön több patak ered, amelyek egyesülve a Fekete-Tiszába ömlenek. Alig egy kilométerrel délebbre a Blyznytsia főcsúcsa (1883 m) látható, derült időben pedig 22 km-rel délkeletre a Hoverla (2061 m) sziluettje is kirajzolódik.

Hogyan juthatunk a csúcsra

• Jaszinyából (kb. 11 km északkeletre) — útvonal az északkeleti lejtőn lévő Dragobrat síüdülőn át, közepes nehézségű, becsült menetidő kb. 3–4 óra.
• A 'Szvydovets csúcsain' gerinctúra — hosszabb átkelés Jaszinyától Uszty-Csornáig, amely a Zsandárt a masszívum más csúcsaival köti össze.

Gyakorlati tudnivalók

• A csúcs a Szvydovets Természetvédelmi Területen belül helyezkedik el, amely a Kárpáti Bioszféra Rezervátum része — a védett területekre vonatkozó szabályok érvényesek.
• Szállás és étkezési lehetőség elérhető a Dragobrat síüdülőben az északkeleti lejtőn.
• Trostyanets és Kvasy falvak, 9–10 km-re délkeletre, alternatív kiindulópontként is szolgálhatnak.

A 'Dragobrat' név a helyi tájszólásból ered, és szó szerint 'irtást' jelent — azt a helyet, ahol egykor erdőt vágtak ki. Ez a csendes emlékeztető tanúskodik az évszázados pásztorkodásról és erdőgazdálkodásról, amely e hegységet formálta.