A Turnia nad Szczotami (1741 m tszf.) a Magas-Tátra egyik legvadabb és legérintetlenebb sziklaoromzata — magányos sziklatorony, szűz meredek erdővel borítva, betyárkincsekről szóló legendáktól övezve. A Wołoszyn-masszívumból leágazó, a Roztoka-völgy felé leereszkedő gerincen helyezkedik el, a lengyel Tátra egyik legősibb zugát alkotva.

Az észak-keleti lejtőket 'Szczoty' névvel illetik — meredek, sziklafalszerű oldalak, amelyeket ősi erdő borít, s amelyekben a cirbolyafenyő az uralkodó fafaj. Maga a csúcs cirbolyafenyő–lucfenyő elegyes erdővel van fedve, vörösfenyő keveredésével, ami mesebeli hangulatot kölcsönöz a helynek. A gerinc délkeleti irányban a Roztocka Turniczka felé (1536 m) folytatódik, míg a Wyżnie és Niżnie Siodło nyergek elválasztják a sziklatornyot a Zagonny Zwornik csomóponttól. Ez az a Tátra, amilyen régen volt — nyers, csendes és teljes egészében a természetre bízott.

• A Turnia nad Szczotami jelenleg nem látogatható. Az egész Wołoszyn-masszívum szigorú természetvédelmi oltalom alatt áll, és turisták, illetve hegymászók számára egyaránt zárva van.

• A Wołoszyn-masszívum, beleértve a Turnia nad Szczotamit, a Tátra Nemzeti Park szigorúan védett övezete — a belépés turistáknak és hegymászóknak egyaránt tilos.
• A történelmi Sas-ösvény (Orla Perć) Polana pod Wołoszynemtől Krzyżnéig vezető szakasza évtizedek óta zárva van. A korábbi 'Niżnia Perć' mellékútvonal a közeli Niżnie Siodło nyereghez vezetett.
• A Szeroki Żleb Wołoszyński-kőár a Niżnie Siodłóból a Roztoka-völgybe vezet, a Zagonny Żleb pedig a híres Mickiewicz-vízesések közelében ér véget.

A helyi hegyilakosság hagyományai régóta mesélnek a Szczoty lejtőin elrejtett betyárkincsekről — maga a név, amelyet a podhalei tájnyelvben 'scoty' alakban ismernek, valószínűleg meredek, megközelíthetetlen terepet jelent. A Turnia nad Szczotami olyan csúcs marad, amelyet csak távolból lehet csodálni, és amely féltékenyen őrzi vadságát.