A Tataruka (1707 m tszf.) az Ukrán-Kárpátok Szvidovec-masszívumának északi részén emelkedő, kellemes kilátást kínáló csúcs. Csúcsközeli részét kiterjedt havasi legelők borítják, a hegy pedig a Kárpátaljai terület rahivi és tyacsivi járásának határán helyezkedik el — csendes, érintetlen sarok, messze a turistatömegektől.

A Tataruka keleti lejtői meredekek és vadonszerűek, míg a déli oldalak szelíden ereszkednek a Trojakszával (1702 m) összekötő nyeregbe. Nyugatra a Pidpula (1634 m) magasodik, délkeletre az Apsinec-tó és a Dogyjaszka-csúcs (1761 m) látható. A keleti lejtőkön az Apsineci természetvédelmi terület terül el, az északkeleti oldalakon pedig a Fekete-Tisza forrásvidéke található — így ez a terület ökológiai szempontból éppoly értékes, mint amilyen festői. Nyáron a csúcs körüli legelők zöldellnek és virágzanak, ősszel arany-vörös színek borítják a hegyet, télen pedig a meredekebb keleti lejtők komoly kihívást jelentenek.

• Fekete-Tisza (Chorna Tysa) falu (legközelebbi település) — turistaút a Szvdovec főgerincén a Trojakszától a Tatarukán át az Okole-hágóig (1193 m), majd tovább a Bratkivszka-csúcsig (1788 m) — nehézség: közepes.

• A Tataruka a rahivi és a tyacsivi járás határán fekszik — látogatás előtt érdemes tájékozódni az Apsineci természetvédelmi terület keleti lejtőkre vonatkozó belépési szabályairól.
• Az északkeleti lejtők különösen tavasszal vizes, mocsaras talajúak lehetnek, mivel itt ered a Fekete-Tisza.

A Tataruka keleti lejtőin elterülő Apsineci természetvédelmi terület az egész Szvdovec-masszívum egyik legértékesebb védett területe — érdemes a jelzett ösvényeken maradni és óvni ezt a vad szépséget.