A Schrankogel (3497 m) a Stubai-Alpok második legmagasabb csúcsa, amely a tiroli Ötztal mellékvölgyének, a Sulztalnak a végén emelkedik. A szabadon álló csúcs jelentősen kimagaslik környezetéből, és a hegység egyik legszebb panorámáját kínálja.

Az északkeleti oldalt egy meredek firnfal jellemzi, amely a Schwarzenbergferner gleccserhez ereszkedik le, míg minden más oldalról a hegy sziklás jellegű. Nyáron a csúcs olyan túrázókat vonz, akik technikás mászás nélkül is széles kilátásra vágynak, tavasszal vagy havas viszonyok között viszont a útvonalak nagyobb hegyi tapasztalatot igényelnek. Tiszta időben a kilátás egészen a Watzmannig, a Hochkönigig, a Dachsteinig, a Großglocknerig, a Großvenedigerig és akár a Dolomitokig ellát, délnyugat felől pedig az Ortler- és Bernina-csoportra is nyílik kilátás.

Hogyan jutunk fel a csúcsra

• Amberger Hütte (2135 m) a Hohes Egg-en (2820 m) át — jelzett ösvény, kb. 5 óra, könnyű-közepes nehézségű (UIAA I), gleccsermentes, monoton, csak a végén exponált
• Amberger Hütte a Schwarzenbergferner oldalmorénája mentén a Schrankogel keleti gerincéig — változatosabb útvonal, részben exponált, hó, jég vagy szikla terepen
• Franz-Senn-Hütte (2147 m) a Stubaital felől, az Alpeiner Ferner és a Schwarzenbergferner gleccsereken át a keleti gerincig — 5-6 óra, gleccsertapasztalatot és megfelelő felszerelést igényel

Jó tudni

• A Stubaital felőli megközelítés gleccsereken vezet át, ezért jégcsavar, jégcsákány és gleccsertapasztalat szükséges
• A Hohes Egg-en át vezető útvonal gleccsermentes, így kevésbé tapasztalt túrázók számára is elérhető
• Az Ötztal felőli két útvonal körtúrává köthető össze

Hargasser botanikus már 1821-ben csaknem a csúcsig felkapaszkodott, de az igazi első megmászást Schöpf plébánosnak tulajdonítják, körülbelül 1840-ből.