Az Ötztal-Alpok a teljes Keleti-Alpok egyik legnagyobb és legimpozánsabb hegycsoportja — egy hatalmas, gleccserekkel borított masszívum Ausztria és Olaszország határán, ahol a természet még valóban érintetlen és lenyűgöző. Aki egyszer ideér, megérti, miért tartják sokan ezt a legjobb alpesi élménynek.

A tájat óriási gleccserek határozzák meg, amelyek sziklás gerincek között ereszkednek le a völgyekbe, mély völgyek — az Ötztal, a Pitztal és a Kaunertal — hasítják fel a masszívumot, és közel 700 névvel ellátott csúcs kínál lehetőséget a felfedezésre. A régió rendkívül változatos: a Sölden környéki forgalmas sítereptől a csendes, szinte sosem látogatott észak-nyugati oldalsó völgyekig minden megtalálható itt.

Kiemelt csúcsok és látnivalók:

• Wildspitze (3768 m) — az Ötztal-Alpok legmagasabb csúcsa és Ausztria második legmagasabb hegycsúcsa, tapasztalt hegymászók klasszikus célpontja.
• Weißkugel (3738 m) — impozáns csúcs közvetlenül az osztrák-olasz határon, a magashegyi túrázók kedvenc úticélja.
• Similaun (3597 m) — a hegy 1991-ben vált híressé, amikor közelében megtalálták az 'Ötzi' jégmúmiát, a régészet egyik legnagyobb felfedezését.
• Gepatschferner — a régió legnagyobb gleccseréje, közel 17 km² területtel, Ausztria egyik legnagyobb jégtömege.

Gyakorlati információk:

• Kiindulópontok: Sölden, Obergurgl, Nauders (osztrák oldal); Merano (olasz oldal)
• Útvonalak nehézsége: Rendkívül változatos — könnyű, családoknak ajánlott völgyi sétáktól a gleccserfelszerelést igénylő nehéz magashegyi túrákig
• Megközelítés: Autóval Innsbruckon át (A12-es autópálya), majd az Ötztal vagy a Pitztal völgyébe; rendszeres buszjáratok Innsbruckból Söldenbe

Érdekesség: az Ötztal-Alpok gleccserfelülete 1969 és 2006 között több mint 28 km²-rel csökkent, így ez a hegyvidék Európa egyik legszemléletesebb bizonyítéka az éghajlatváltozás hatásainak.