A Középső-Gránát-csúcs (2234 m tszf.) a Gránát-masszívum három csúcsának középsője, a Świnica hosszú keleti gerincén, a lengyel Magas-Tátrában — és közvetlenül a legendás Sas-ösvényen (Orla Perć) helyezkedik el, amely a teljes Tátra-lánc egyik legizgalmasabb túraútvonala. Ha valódi magashegyi gerinctúrára vágysz, itt a helyed.

A csúcs körüli táj nyers és lenyűgöző. A nyugati fal közel 430 métert zuhan a Fekete Gąsienica-völgybe, két kőfolyosó — a Drège-kouloir és a Staniszewski-kouloir — keretei között. A keleti fal 280 métert esik a Buczyna-völgy felé. Nyáron a gerinc hemzseg a hegymászóktól, ősszel az atmoszféra vadabb és csendesebb lesz. A csúcsot délen a Hátsó Gránát-csúcstól (Zadni Granat, 2240 m) a halk Közbülső-Sieczkowa-nyereg választja el, északon a Külső Gránát-csúcstól (Skrajny Granat, 2228 m) a határozottabb Külső-Sieczkowa-nyereg.

• A Zawrat-hágótól a Sas-ösvényen — piros jelzés, a teljes Zawrat–Krzyżne átkelés kb. 6 óra 40 perc; a Zawrat–Kozi Wierch szakasz egyirányú; nehézségi fok: nehéz
• Krzyżnéről a Kozi Wierch felé — kb. 3 óra 35 perc; a Kozi Wierch–Zawrat irány nem engedélyezett

• A Sas-ösvény a Gránát-csúcsokon keresztül szigorúan egyirányú — kizárólag Zawrattól Krzyżne felé
• A csúcsról a Külső-Sieczkowa-nyeregbe vezető ereszkedő kitett, kapoccsal és lánccal biztosított
• A Külső-Sieczkowa-nyereg alatti Drège-kouloir több halálos baleset helyszíne volt — maradj a jelzett úton

A Gránát-csúcsok lejtőin megtalálható a ritka magyar zergevirág — a tátra-alpi legelők endemikus növénye. Az első dokumentált megmászás 1867. szeptember 19-én történt; az első téli csúcsra jutást Henryk Bednarski és Stanisław Zdyb hajtotta végre 1908. március 29-én.