A Kopa Magury (1704 m tengerszint feletti magasság) egyike azoknak a Tátra-csúcsoknak, amelyek a kíváncsiságot és a kalandvágyat jutalmazzák a tömegek helyett. Kerekded, kupolaszerű csúcsa három völgy — az Olczyska-, a Kasprowa- és a Jaworzynka-völgy — fölé magasodik, mégis egyetlen jelzett turistaút sem vezet ide.

A hegy teljes egészében mészkőből és dolomitból épül fel, ami világos, sziklás karaktert kölcsönöz neki, és gazdag mészkedvelő alpesi növényzetet táplál. A lankásabb lejtőket sűrű törpefenyő-bozót borítja, míg a nyílt sziklákon ritka kincsek virulnak — köztük a gleccser-tárnica, amely a lengyel Tátrában mindössze körülbelül tíz helyen fordul elő. Télen a meredek északnyugati falon kis zergecsapatok gyülekeznek, és a 60 fokos lejtésű füves párkányokon kiváló telelési feltételeket találnak. Nyáron a csúcs igazi magányt kínál — azt az érzést, hogy a Tátra még mindig rejteget vad, felfedezetlen zugokat.

• Kuźnice (Zakopane) — nincs jelzett ösvény; megközelítés az Olczyska-völgyön vagy a Królowa Rówień-fennsíkon át, közepes nehézségű és megterhelő, a fő akadály a sűrű törpefenyő
• Az Uhrocie Kasprowe felől — gerincen történő megközelítés északkeletről, jelzetlen terep, jó tájékozódási készséget igényel

• A csúcs a Tátrai Nemzeti Park területén található — belépődíjat kell fizetni
• Nincs jelzett turistaútvonal — csak jelzett utakon kívül is tapasztalt turisták számára ajánlott
• A megközelítési utakon lévő sűrű törpefenyő jelentősen lelassíthatja a haladást

A 'Magura' név a vlach nyelvből ered — attól a pásztornéptől, amely bevezette a juhtartást a Tátrában —, és kisebb, magányos hegyet jelent. A 19. században az északi lejtőkön vasérc-bányák működtek, amelyeket többek között Stefan Żeromski író és Seweryn Goszczyński költő is felkeresett; utóbbi szemléletes szavakkal írta le azok sötét, szinte fantasztikus hangulatát.