A Kacsavőlgy-csúcs (2401 m) a Magas-Tátra egyik csendesebb, kevésbé ismert csúcsa — sziklásan karakteres, meredek falakkal, mégis meglepően nyugodt, hiszen híresebb szomszédai magukhoz vonzzák a túrázók zömét. Aki ide indul, azt egy igazi hegyélmény várja tömeg nélkül.

A csúcs a Magas-Tátra főgerincén helyezkedik el: déli fala a Batizovská-völgybe, északi oldala a Kacsavölgybe (Kačacia dolina) ereszkedik. A gránit táj minden évszakban lenyűgöző — nyáron tágas panoráma nyílik a gerinc mentén, télen komoly magashegyi terepet jelent a vidék. Jellemző, hogy az első téli megmászás csak 1914. április 13-án sikerült. Nyugatról a Popradský Ľadový štít szomszédja a Felső-Kacsanyereggen (Vyšné kačacie sedlo) át, keletről a Batizovský štít a Alsó-Kacsanyereggen (Nižné kačacie sedlo) át.

• Délről, a Batizovská-völgyből — viszonylag rövid megközelítés, sziklás terep, nehézség: nehéz.
• Gerincen a Popradský Ľadový štít felől a Felső-Kacsanyergen át (nyugatról) — nehéz, tapasztalt hegymászóknak.
• Gerincen a Batizovský štít felől az Alsó-Kacsanyergen át (keletről) — nehéz, magashegyi gerinc.

• A csúcs a szlovák TANAP Nemzeti Park területén található; a park szabályait valamennyi útvonalon be kell tartani.
• Az északi fal a Kacsavölgy felett kizárólag sziklamászók számára járható — jelzett turistaúton kívüli terep.

A csúcs neve egy régi legendából ered: a Kacsavölgyben egy arany kacsa állítólag minden nyári napforduló idején egy hatalmas arany tojást tojt — az aranykeresők évszázadokon át kutatták a völgyet, de sosem találtak semmit.