A Goryczkowa Czuba (1912 m tengerszint feletti magasság) közvetlenül a lengyel–szlovák határon helyezkedik el a Nyugati-Tátra főgerincén — egy csúcs, amely első pillantásra szerénynek tűnik, de geológiai és botanikai kincseket rejt. Két csúcsból áll, amelyeket mindössze öt méter mély nyereg választ el egymástól, a keleti kissé magasabb.

A Goryczkowa Czuba körüli táj minden irányból lenyűgöző. Északra a lejtők szinte merőlegesen esnek le — körülbelül 200 méter szintkülönbséggel — a Sucha Kondracka-völgybe. A szlovák oldalon a hegy majdnem 700 méterrel süllyed a Tichá-völgyig. A csúcs geológiai különlegessége egy ún. 'kristályos sziget': granitoidok alkotják, miközben a Nyugati-Tátra többi része mészkőből áll. Ezeken a rendkívüli sziklákon ritka növényfajok élnek: hegyi kövirózsafű, narancsszínű hölgymál, szudéti sárga ibolya és törpe kankalin. Ezek felfedezéséhez a nyár a legjobb időszak. Télen a Goryczkowa Czuba lejtői az egész Tátra leglawinaveszélyesebbjei közé tartoznak — lavinák indulnak mindhárom szomszédos völgybe.

• Kasprowy Wierchről — piros jelzésű útvonal a Tátra főgerincén a Przełęcz pod Kopą Kondracką felé; kb. 1 óra 40 perc (visszafelé kb. 1 óra 20 perc); közepes nehézség. Megjegyzés: az útvonal megkerüli a valódi csúcsot, a Goryczkowa Czuba déli lejtőjét traverszálva.

• A csúcs a lengyel–szlovák határon van; a jelzett ösvény a szlovák (déli) oldalon halad.
• A Kasprowy Wierchre a zakopanei Kuźnicéből drótkötélpályával is fel lehet jutni — ez jelentősen lerövidíti a megközelítést.
• A lejtők a Tátra leginkább lawináveszélyes területei közé tartoznak — télen és kora tavasszal mindig ellenőrizze a TOPR lawinajelentéseit.

A csúcs neve nem a tárcafűtől ('goryczka' lengyelül) ered, hanem a Goryczkowa-havasától, amely a Goryczka nevű juhásznémet vette fel. Az első téli megmászást Feliks Antoniak és Józef Lesiecki teljesítette 1908-ban.