A Csalhó-hegység magányos, impozáns tömbként emelkedik az Izvorul Muntelui-tározó tükre fölé — a Keleti-Kárpátok egyik legvarázslatosabb és legvadabb hegyvidéke Románia Neamț megyéjében, amelyet nem véletlenül neveznek 'román Olümposznak'. Aki idejön, eredeti kárpáti természetet talál a tömegturizmus útvonalaitól messze.

A hegység tájképe rendkívül változatos és lenyűgöző. A sűrű jegenyefenyő- és lucerdők sziklás gerinceknek adnak helyet, ahol hatalmas konglomerátum-formációk uralják a látképet, és páratlan panoráma nyílik a tározóra és a völgyekre. A patakok szurdokokba zuhannak, a kétlépcsős Duruitoarea-vízesés — 30 méteres eséssel — a román Kárpátok egyik legszebb természeti látványossága. Az időjárás változékony és szeszélyes: a köd szinte állandó kísérő, a hó pedig még nyáron sem ritka a magasabb fennsíkokon.

Kiemelkedő csúcsok és látnivalók:

• Ocolașul Mare (1 907 m) — a hegység legmagasabb pontja, panorámás kilátással a Keleti-Kárpátokra
• Toaca (1 904 m) — a második legmagasabb csúcs, különleges napfelkeltéiről és a tározóra nyíló kilátásáról ismert
• Duruitoarea-vízesés — 30 méteres kétlépcsős vízesés, könnyen megközelíthető Durău üdülőhelyéről
• Ceahlău Nemzeti Park (7 742 ha) — védett terület endemikus flórával és gazdag kárpáti vadfaunával

Praktikus tudnivalók:

• Legjobb időszak: június–október — legtöbb napsütéses nap és legjobb látási viszonyok; október az őszi színek csúcsideje
• Kiindulópont: Durău üdülőhely (~800 m tengerszint felett) a hegység lábánál; Bicaz városa a közelben szélesebb infrastruktúrával
• Túraútvonalak nehézsége: közepes és nehéz között — a csúcstúrák jó fizikai állóképességet igényelnek; a vízeséshez vezető ösvények mindenki számára járhatók
• Megközelítés: autóval a DN15-ös főúton észak és kelet felőlről, illetve a DN12C-n délről; helyi buszok járnak Bicaz és Durău között

A Csalhó nedves erdeiben él a kárpáti gőte — a Keleti-Kárpátok endemikus faja, amelyet a Földön sehol máshol nem találni — a sziklás lejtőkön pedig zerge, barna medve és hiúz is előfordulhat.