A füzéri vár Magyarország egyik legszebb és legjobb állapotú középkori erőssége, amely egy 170 méterrel a falu fölé magasodó vulkanikus várhegyen áll az Észak-magyarországi Zempléni-hegyvidéken. A 2016-ban megnyitott, felújított vár különleges élményt kínál mindazoknak, akik szeretik a történelmet, a természetet és a lenyűgöző panorámát.

A várhegy geológiai különlegesség: szürke dácitból felépülő, jellegzetes oszlopos elválású vulkáni kürtőmaradvány — ez az elválási forma bazaltnál szokásos, dácitnál ritkaság. A hegy három oldalról szinte megközelíthetetlen, egyedül a keleti, enyhébb lejtőn vezet sziklába vájt ösvény a várkapuhoz. A falakról messze ellátni a Nagy-Milicre, a Háromhutai-hegycsoport erdős csúcsaira és a Felső-Hegyköz medencedombságára. Tavasszal törpe nősziromtől színes a sziklagyep, nyáron a zöld erdő övezi a kőfalakat, ősszel aranysárga lombsátor fogja közre a várhegyet. Az Országos Kéktúra útvonala közvetlenül érinti a területet.

• Füzér község (parkoló a falunál) — Országos Kéktúra (kék jelzés), kb. 20–30 perc gyaloglás, közepes nehézség — sziklába vágott szerpentin vezet a keleti lejtőn a várkapuig

• A vár látogatható, belépőjegy a helyszínen váltható
• Interaktív kiállítások mutatják be a vár egykori lakóinak mindennapjait
• Az alsóvárban kávézó és régészeti kiállítás várja a látogatókat
• A várba kocsiút nem vezet — az utolsó szakasz kizárólag gyalog járható
• A terület a Zempléni Tájvédelmi Körzet részét képezi

Érdekesség, hogy 1526-ban Perényi Péter éppen itt, a füzéri vár palotájában vagy kápolnájában rejtette el a Szent Koronát Szapolyai János koronázása után — a magyar államiság legfőbb jelképe legalább egy évig őrzött titokként pihent e falak között.