A Hunfalvy-hágó (sedlo Váha) a Magas-Tátrában található, 2339,7 méteres magasságban. A széles, füves-köves hágó a Tengerszem-csúcs és a Tátra-csúcs (illetőleg az utóbbinak ÉNy. mellékormát képező Róth Márton-csúcs) között helyezkedik el. Átkelési pont a Menguszfalvi-völgyből a Rejtett-völgybe és a Poduplaszki-völgybe. De amíg a Menguszfalvi-völgyből minden nehézség nélkül megközelíthető s jól karbantartott ösvény vezet rája, addig túlsó oldala – bár nehézségek ott sem fordulnak elő – a hosszú omladékvándorlás miatt fárasztó. Ez utóbbi oldal fárasztó volta miatt – igaz, hogy az átkelés rajta a Tátrának tájilag legszebb vándorlásai közé tartozik – ritkán használják átjáróul, hanem főleg a Tengerszem-csúcs és a Tátra-csúcs megközelítése céljából mennek fel reá (a Menguszfalvi-völgy felől). A hágóról gyönyörű kilátás nyílik. Különösen megkapó látvány a Ganek párját ritkító, sima északi fala. Az első ismert megmászók: Blasy Ede – id. Ruman János vezetővel 1840. július 20-án. A hágót a zergevadászok már régebben ismerték. A 19. század második felében – amíg ki nem épült az ösvény a Halastótól a Tengerszem-csúcsra – a lengyel turisták a Poduplaszki- és a Cseh-tavi-völgyön erre jártak a Tengerszem-csúcsra. Még a két világháború közötti időben is a szepesgyörkei pásztorok a Poduplaszki-völgyből e hágón keresztül hordták fel termékeiket a Hunfalvy-völgyi menedékházba és a Tengerszem-csúcsot látogató turisták számára.