A Roklanský-tó a Bajor-erdő három jégkori kártavának egyike — és kétségkívül a legvadabb, legelzártabb közülük. A Großer Rachel csúcs lábánál terül el, és kizárólag gyalog közelíthető meg, így minden látogatás igazi természeti élménynek számít.

A tó sötétbarna felszíne akár 13,5 méter mélységet rejt, az északi parton magasodó meredek sziklafalak pedig szinte misztikus, komor hangulatot kölcsönöznek a helynek. Mióta 1918-ban természetvédelmi területté nyilvánították, egyetlen fát sem vágtak ki itt — az őserdő kidőlt fatörzsekkel, mohával borított kövekkel és a Seebach-patak halk csobogásával olyan légkört teremt, amelyet sehol máshol nem találsz meg. Tavasszal lassan ébred az erdő, nyáron sűrű zöld takarja a tavat, ősszel az oldalak tüzes színekben pompáznak, télen pedig az egész táj mesebeli téli képpé változik — minden évszaknak megvan a maga különleges varázsa.

• Kiindulópont a St. Oswald-Riedlhütte melletti parkolóknál — gyalogösvény a tóhoz, kb. 1–1,5 óra, közepes nehézségű
• A Großer Rachel csúcsáról — déli irányú leereszkedés a tóhoz, rövid és látványos, közepes nehézségű

• A tó a Bajor-erdő Nemzeti Park területén fekszik — szigorú természetvédelmi szabályok érvényesek, a jelölt ösvényekről letérni tilos
• A tó körüli őserdőt kizárólag a kijelölt tanösvényen (Urwaldlehrpfad) lehet bejárni
• A déli parton áll a Rachelsee-Schutzhütte menedékház
• Autóval nem lehet megközelíteni a tavat — az egyetlen lehetőség a gyaloglás

A helyi legenda szerint a tó mélyén elátkozott lelkek lakoznak, amelyek felébrednek, ha valaki megzavarja nyugalmukat — a 19. századi természetkutatók pedig azt állították, hogy ezekben a fekete vizekben egyetlen hal sem él. Ma már tudjuk, hogy az élet jelen van, ha szűkös formában is: tegzesek és szitakötők lárvái, algák és mohák. A tó titokzatos híre azonban mit sem fakult.