A Bajor-erdő Nemzeti Park Németország legrégebbi nemzeti parkja, és a szomszédos Šumava Nemzeti Parkkal együtt Közép-Európa legnagyobb összefüggő erdővédelmi területét alkotja. A cseh határon fekvő vadregényes erdőség olyan hely, ahol a természet valóban a maga útján járhat — és ez a különlegesség vonzza évente több mint egymillió látogatóját.
A park tájképe az év minden szakában lenyűgöz. Nyáron a jegenyefenyőből, bükkből és lucfenyőből álló hegyvidéki erdők hűvös hegyi patakokat, titokzatos lápokat és tőzeges tavacskákat rejtenek — ilyen a festői Latschensee. Ősszel aranysárga és rézvörös árnyalatokba öltöznek a lejtők, télen pedig a magasabb övezetekben a hó rendszeresen meghaladja az egy métert. A park legmagasabb csúcsa a Großer Rachel (1453 m), ezt követi a Lusen (1373 m) és a Großer Falkenstein (1315 m). A Lusen csúcsán egy sziklatörmelék-mező fogad, amelyet térképzuzmók borítanak, és amelyről lélegzetelállító kilátás nyílik a cseh oldalra. A Zwieslerwaldhaus közelében 600 évre becsült fákat rejtő őserdőmaradványok is megtalálhatók.
MegközelítésA parkot 1970. október 7-én nyitották meg, mottója: 'Natur Natur sein lassen' — hagyjuk a természetet természetnek. Az 1990-es évek szúkárosítását sem avatkozták be megállítani; az eredmény egy lenyűgöző mozaik: holt fa, virágzó tisztások és természetesen újjászülető fiatal erdő.
Forrás: Wikipédia (licenc: CC BY-SA 4.0)