A Szent Anna-tó Románia egyetlen vulkáni tava — egy szinte tökéletesen kerek, csöndes vízfelület, amely a Csomád-hegység egy kialudt vulkánjának kráterében rejtőzik Erdélyben. A víz szinte destillálthoz hasonló tisztasága, a kráter erdőkoszorúzta csendje és a hely különleges atmoszférája egyedülállóvá teszi ezt a helyszínt az egész Kárpát-ívben. Ha valóban rendkívülit keresel, ide mindenképpen el kell jutni.

A tó 946 méter tengerszint feletti magasságban fekszik, felszíne körülbelül 19,5 hektár. Nyáron a kráter lejtői üde zölden pompáznak, a vízfelület pedig tükörként veri vissza a körülötte álló erdőt. Ősszel a lombhullató fák tüzes vörösbe és aranyba öltöznek — a kráter peremről nyíló panoráma ilyenkor különösen lenyűgöző. Télen a tavat akár egy méteres jégpáncél fedi. A víz rendkívül tiszta: kizárólag csapadékból táplálkozik, ásványianyag-tartalma minimális. A parton egy kis római katolikus kápolna áll, amelyet Szentannának szenteltek. Érdemes felfigyelni a kráterfalon nyíló két vulkáni hasadékra: a helyiek úgy tartják, ha a feltörő gázok 'csípik az orrot', vihar közeleg — és a tudomány ezt a népi megfigyelést igazolja is.

• Tusnádfürdő (Băile Tușnad) — jelzett turistaösvények kötik össze a fürdővárost a tóval; közepes nehézségű, körülbelül 1–1,5 óra gyalog.

• A tóban való fürdés 2017 decembere óta tilos.
• A tó komplex természetvédelmi terület (földtani, botanikai és faunisztikai szempontból egyaránt védett).
• Tartsd be a természetvédelmi terület szabályait: ne szemetelje, ne károsítsd a növény- és állatvilágot.

A tóban egyetlen halfaj él — a törpe harcsa (Ameiurus nebulosus), amelyet a magyar állam 1908-ban telepített ide. A helyi legenda szerint pedig a tó ott keletkezett, ahol egy zsarnok vára a föld alá süllyedt, miután egy Ana nevű bátor lány megátkozta — s a tó azóta az ő nevét viseli.