A Bieszczadyi Nemzeti Park Közép-Európa egyik legvadabb természeti területe — a délkelet-lengyel Keleti-Kárpátokban fekvő hatalmas védett terület, ahol medvék, farkasok, hiúzok és európai bölények kóborolnak szabadon az ősi bükkerdőkben és a nyílt hegyirétek között. Ez a legnagyobb nemzeti park a lengyel hegyekben, és egy olyan hely, amely a mai napig megőrizte igazi érintetlen természetét.
A park tájképe évszakonként megdöbbentően átalakul. Tavasszal tavaszi tőzike virágzik a patakok mentén, nyáron a magasabban fekvő rétek — az úgynevezett 'połoniny' — tarka hegyi virágokkal borítottak, ősszel a bükkösök aranyba és vörösbe öltöznek, télen pedig mély csend és fehérség borít be mindent. A połoniny kb. 1150–1250 m tengerszint feletti magasságtól kezdődnek, és olyan egyedi keleti-kárpáti jelenséget képviselnek, amely máshol nem található meg Lengyelországban. A legmagasabb csúcs, a Tarnica (1346 m) lenyűgöző panorámával jutalmazza a túrázókat, amely egészen Ukrajna és Szlovákia irányába nyúlik. A völgyekben elhagyott falvak csendes nyomaira bukkanhat az ember — kőalapok, elvadult gyümölcsösök és magányos útszéli fák emlékeztetnek az 1940-es évek áttelepítéseire.
MegközelítésAz 1960-as évek óta a tenyésztőtelepekről betelepített bölények remekül meghonosodtak a Bieszczadyban — a park ma a világ legnagyobb vadon élő hegyi bölénycsordájának ad otthont, közel 280 egyeddel. Ez az egyetlen tény is elég érv arra, hogy élete során mindenki ellátogasson ide.
Forrás: Wikipédia (licenc: CC BY-SA 4.0)