Eger (németül: Erlau, latinul: Agria, szlovákul: Jáger, törökül: Eğri) megyei jogú város Észak-Magyarországon, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye, Észak-Magyarország második legnépesebb települése. Eger jelentős oktatási és kulturális központ, itt található Magyarország egyik legnagyobb bazilikája, az egri főszékesegyház, számos más híres műemlékkel és múzeummal is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Eger nevű város volt a mai Csehország nyugati területén, mai neve Cheb, valószínűleg vidékéről települtek át Egercsehi lakói Nagy Károly frank uralkodó hódítása elől. A város története a középkorban kezdődött, amikor püspöki székhely lett, valamint fontos vallási központtá vált Magyarországon. A város védelmét az egri vár biztosította, amely stratégiai szerepet játszott az ország védelmében. 1552-ben zajlott le Eger ostroma, amikor a vár védői sikeresen visszaverték az oszmán sereget. Később, 1596-ban a törökök azonban mégis elfoglalták a várost, Eger pedig közel száz évig oszmán uralom alá került. Ebben az időszakban több keleti jellegű épület is épült a város területén, legismertebbek közt szerepel a híres egri minaret. A 17. század végén, a török kiűzése után a város újra fejlődni kezdett. A 18. században sok barokk épület épült, a város pedig ismét jelentős vallási, oktatási és kulturális központ lett Magyarországon. A dinamikusan fejlődő magyar városok közé tartozik. Az elmúlt évtizedekben utak épültek, és velük párhuzamosan az ipari park jelentősége is nőtt, számos bevásárlóközpont létesült. Az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar borvárosok közé tartozik, az egri bikavér külföldön is ismert és elismert borfajta.