Az Érchegység nem a sziklafalakkal és meredek csúcsokkal hódít — hanem a szélesen elterülő fennsíkokkal, a titokzatos lápokkal és a bányászattörténet által átjárt légkörével. A cseh-német határon végignyúló, több mint 130 kilométeres hegylánc olyan vidék, ahol a természet és az emberi örökség egymásba fonódik, és ahol mindig van miért megállni.

A táj jellegzetességei az enyhén hullámos, fenyvesekkel borított gerincek, a természetes vízraktárként működő tőzeglápok és a masszívumot mélyen bevágó festői völgyek. A keleti rész — a Keleti-Érchegység — változatosabb domborzatot kínál hangsúlyosabb csúcsokkal. Tiszta időben a gerincről délre a Mosteci-medence, északra a szász síkság látható — panoráma, amelyet egyszer érdemes megtapasztalni.

Kiemelkedő csúcsok és látnivalók:

• Klínovec (1 244 m) — az Érchegység legmagasabb pontja a cseh oldalon, kilátótoronnyal és síterepekkel
• Fichtelberg (1 215 m) — Szászország legmagasabb pontja a német oldalon, meteorológiai obszervatóriummal
• Jáchymov — gyógyfürdőváros radioaktív forrásokkal, egykor Közép-Európa legjelentősebb ezüst- és uránbányászati központja
• Cínovec — határfalu gazdag ónbányászati múlttal és Európa egyik legnagyobb ismert lítiumlelőhelyével

Praktikus tudnivalók:

• Legjobb időszak: május–október — az ösvények teljesen járhatók, a lápok és erdők a legszebb arcukat mutatják; télen december–márciusban síelés
• Kiindulópontok: Jáchymov, Chomutov (cseh oldal); Oberwiesenthal (német oldal)
• Túrák nehézsége: többnyire könnyű és közepes — technikai terep nélkül, ideális családok és szabadidős túrázók számára
• Megközelítés: autóval Chomutovon vagy Mošton keresztül (E442 út); vonattal Chomutovba, onnan helyijáratú busszal

Érdekesség: a rádium elemet Jáchymovból származó ércekből fedezték fel, és Curie Mária is ezekből a hegyekből gyűjtött uránminták alapján végezte kutatásait. A 'tallér' szó — a 'dollár' őse — szintén innen, a joachimsthali ezüstérmékből ered.