A Karavankák az egyik legérdekesebb hegyvidék a Déli Mészkő-Alpokban — egy mintegy 120 kilométer hosszú természetes határ az osztrák Karintia és a szlovén Felső-Krajna között, ahol a közép-európai és a mediterrán éghajlat találkozik, és a táj percek alatt megváltozik. Ez egy olyan hegyvidék, amely megőrizte vad és felfedezetlen jellegét, miközben kiváló infrastruktúrával rendelkezik mindkét oldalán.

A masszívum két párhuzamos gerincre tagolódik, amelyeket egy jól látható tektonikus árok választ el egymástól. Az északi gerinc jobbára erdős és könnyebben megközelíthető, míg a déli gerinc meredeken szakad le a Száva völgye felé, és lenyűgöző kilátást kínál. A túrázók sűrű lucfenyveseken, virágzó alpesi réteken és mészkősziklákon át haladhatnak, és tiszta időben egészen az Adriai-tengerig elláthatnak. A Rosental-völgy és a Dráva folyó északról keretezi az egész masszívumot.

• Hochstuhl / Veliki Stol (2238 m) — a Karavankák legmagasabb csúcsa, mindkét oldalról megközelíthető, 360 fokos panorámával
• Mittagskogel (2145 m) — markáns csúcs a hegyvidék nyugati részén, a Wurzenpass hágóból is jól látható
• Hochobir (2139 m) — az északi gerinc egyik kevés csúcsa, amely jócskán az erdőhatár fölé emelkedik, népszerű családi kirándulócél
• Koschuta / Košuta (2136 m) — hosszú, járható gerinc Klagenfurtra és Szlovéniára néző kilátással

• Legjobb időszak: június–október — nyáron az összes ösvény járható; szeptemberben őszi színek és kevesebb turista várja az érkezőket
• Kiindulópontok: Klagenfurt (Ausztria) észak felől; Kranjska Gora vagy Jesenice (Szlovénia) dél felől
• Útvonalak nehézsége: változatos — könnyű erdei sétáktól igényes gerinctúrákig
• Megközelítés: autóval a Wurzenpass hágón vagy a Karawanken alagúton át (A11/E61 autópálya); vonattal Villachba vagy Jesenicébe

Érdekesség: a Karavankák neve feltehetőleg a kelta karv szóból ered, amely szarvast jelent — ez az etimológia máig él a Košuta szlovén gerincnévben, amelynek jelentése 'szarvasünő'.