A Kamniki-Szavinjai-Alpok Szlovénia legvadabb és legimpozánsabb hegyvidéke — mészkőgerincek, alpesi rétek és kopár sziklás csúcsok mozaikos világa, ahol a magas hegyek valódi hangulatát lehet átélni a nyugati Alpok tömegturizmusa nélkül. Közép-Európa egyik legszebb, legkevésbé felfedezett hegyvidéke.

A táj a magassággal drámaian változik: a teljes terület mintegy háromnegyedét borító sűrű erdők fokozatosan adják át helyüket kopár sziklacsúcsoknak és nyílt kilátásoknak Szlovénia és Ausztria irányába. A Skuta csúcs alatt rejtőzik az egész Déli-Alpok legkeletibb gleccsere — kis méretű, de geológiailag ritka jégkori örökség. A hegységben összesen több mint 28 csúcs haladja meg a 2 000 métert, ami minden tapasztalati szintű túrázónak kínál célpontot.

• Grintovec (2 558 m) — a hegység legmagasabb csúcsa, tapasztalt túrázók kedvelt célpontja.
• Skuta (2 532 m) — a Déli-Alpok legkeletibb gleccserének otthona, egyedülálló földtani ritkaság.
• Storžič (2 132 m) — népszerű és messziről felismerhető csúcs, közepes nehézségű túraútvonalakkal.
• Jezersko-hágó (Seebergsattel) — festői hegynyak Szlovénia és az osztrák Karintia között.

• Legjobb időszak: június–szeptember — hómentes ösvények, hosszú napok, ideális körülmények.
• Kiindulópontok: Kamnik, Jezersko, Solčava — mindhárom kínál szállást és közvetlen hozzáférést a túraútvonalakhoz.
• Útvonalak nehézsége: változatos — könnyű völgyi sétáktól egészen igényes gerinctúrákig, amelyek tapasztalatot és megfelelő felszerelést igényelnek.
• Megközelítés: legkényelmesebben autóval Ljubljanából (kb. 30–40 perc Kamnikig); Kamnikba buszjárat is közlekedik.

Érdekesség: a hegység nyugati részének Kamniki-Alpok nevét már 1778-ban adta Belsazar Hacquet és Franz Xaver von Wulfen természettudós — ez az egyik legkorábbi tudományosan dokumentált hegyvidék Közép-Európában.