A Złote Jamy (1 087 m tszf.) egy csendes, erdővel borított csúcs a délnyugat-lengyelországi Izer-hegységben, amely meglepően gazdag történelmet rejt magában. A neve — 'Arany gödrök' — egyenesen a középkori aranykutatókra utal, akik évszázadokkal ezelőtt kutatták át ezeket a lejtőket. Ha szereted a történelmi ízű túrákat, ez a hely nem fog csalódást okozni.

A csúcs egy széles, lapos kúpszerű domb formáját ölti — annyira egyenletes, hogy a legmagasabb pontot a terepen szinte lehetetlen pontosan meghatározni. A déli, keleti és nyugati lejtők meredeken ereszkednek a folyóvölgyek felé, az északi oldal viszont majdnem vízszintes. A lejtőket borító fiatal erdő a XX. század 80-as éveinek ökológiai katasztrófájának következménye, amikor a légszennyezés teljesen elpusztította a 19. században telepített lucfenyő-monokultúrát — az elpusztult fatörzsek csonkjai ma is kiállnak a fiatal cserjések közül, néma emlékeztetőként. A köd és az alacsony felhőzet itt nagyon gyakori, titokzatos, szinte melankolikus hangulatot kölcsönözve a helynek.

• Rozdroże Izerskie (Izer-útkereszteződés) — kiindulópont kb. 3,6 km-re északkeletre a csúcstól; jól jelzett ösvények, kb. 1,5 óra, közepes nehézség.

• A déli lejtőn, kb. 960 m tszf. magasságban megtalálhatók a középkori vallon aranylelőhelyek fennmaradt maradványai — egy rövid kerülő mindenképpen megéri.
• A lelőhelynél emléktábla áll a felirattal: 'Aranyos kvarc-bányászat nyomai a XIII–XV. századból.'
• A csúcs közelében halad át Európa legnagyobb kvarcereja — több mint 10 km hosszú és 60 m vastag, a Kopaniec környékéről húzódva.

A vallon kutatók messziről jöttek, hogy aranyat és drágaköveket keressenek ezeken a lejtőkön — az általuk hagyott gödrök teszik a Złote Jamyt a Szudéták egyik legtörténelmileg izgalmasabb célpontjává.