A Szélső-Békás-csúcs (2 079 m tszf.) a Magas-Tátra Béka-gerincének egyik kupolaszerű csúcsa, amely drámaian emelkedik a világhírű Tengerszem (Morskie Oko) fölé. Bonyolult felépítésű nyugati fala, sziklás bordái és változatos növényzeti övei az egyik leglátványosabb csúccsá teszik ezt a vidéket.

Maga a csúcs egy körülbelül 80 méter hosszú vízszintes gerincet alkot — a legmagasabb pont az északi végén található, ahol egy régi szintezési torony maradványai még mindig megvannak. A nyugati lejtők a Tengerszem felé ereszkednek alá cembrafenyvesen, törpefenyővesen és havasi réteken át, a Kettős- és a Békazsomboly által szabdalva. A nyugati fal magassága eléri a 160 métert, és évtizedeken át vonzotta a hegymászókat összetett szerkezetével — három sziklabordával és két mélyedéssel, ahol a tatrai skálán V- nehézségű utakig terjedő mászások voltak lehetségesek.

• Figyelem: a Szélső-Békás-csúcs a Tátrai Nemzeti Park (TPN) és a TANAP szigorú természetvédelmi övezetébe esik — a terület jelenleg turisták és hegymászók számára egyaránt lezárt. Mászás csak a Fehérvízi-nyeregtől délre engedélyezett.

• A teljes terület szigorú természetvédelem alatt áll — belépés tilos.
• Történetileg a legkönnyebb megközelítés a Przełączka pod Żabią Czubą-nyergen (2 031 m) át volt lehetséges.
• A lejtőkön kárpáti hízókát — Lengyelországban ritka védett növényfajt — is azonosítottak.

A csúcs neve mögött érdekes történet húzódik: eredetileg egyszerűen 'Czubának' ('Bóbitának') hívták, és csak 1935-ben illesztették elé a 'Żabia' (Béka-) jelzőt, hogy megkülönböztessék a környék hasonló nevű csúcsaitól.